Tóth Sándor: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 25. - A Bakonyvidék zengőlégy faunája (Diptera, Syrphidae) (Zirc, 2001)

ANYAG ÉS MÓDSZER / MATERIALS AND METHODS - EREDMÉNYEK / RESULTS - A fajok és a lelőhelyadatok felsorolása / List of species and places of occurence

1974.05.08, lCT, KÁ; 1977.04.30, lcT, TS; 1977.06.01, lcT, TS; 1979.05.19, 20*, A Miklós-Pál-hegy: 1986.05.11, 20*, TS - Móroc-tető: 1991.06.08, 1Ö\ TS - Nagy-tó: 1985.05.27, 20*, HAV - 1985.05.27, ÍCf, KÁ; 1985.06.05, lO*, TS; 1987.05.19, ÍCf, TS - Nagyvázsony: 1985,05,21, ÍCf, TS - Németbánya: 1970.05.21, 20*, TS - Ördög-árok: 1974.05.04, lcT, TS - Pisztrángos-tó (Fenyőfő): 1983.04.30, 6CT, TS - Sajkod: 1957.05.06, ÍCf, MF - Szarvaskút: 1987.05.18, lO*, TS; 1990.04.24, lcT, TS - VörösJános-séd: 1983.05.12, lCT, TS; 1985,05.24, lcT, TS; 1987.05.18, lcT, TS. Cheilosia schnabli (Becker, 1894) Elterjedése: Európa néhány országa, Transzkaukázus. Magyarországon szórványos előfordulású (I.), jelenleg csak a Bakonyból (Eszaki-Bakony, Balaton-felvidék), a Mecsekből, az Őrségből és a Zselicből ismerjük néhány adatát. Nagyon hasonló hozzá a közönséges Cheilosia impressa, attól nehéz elválasztani. Mindenesetre a hazai gyűjteményekben esetleg megbújhatnak még az ország más tájegységeiből származó példányok is. Valószínűleg egy nemzedékes, tavaszi-nyáreleji faj. Lelőhelye: Kökényes: 1982.07.04, lcT, TS - Örvényesi-séd: 1995.05.11, lcT 12, TS. Cheilosia scutellata (Fallén, 1817) - Gomba-bronzlégy Elterjedése: Palearktikus: Európa, Transzkaukázus, Kazahsztán, Közép-Ázsia, Szibéria, Távol-Kelet, Kis-Azsia, Mongólia, Japán. Magyarországon gyakori előfordulású (IV.), a síkságokról is viszonylag sok lelőhelyét ismerjük. Erdőkben, erdőszéli cserjésekben, tisztásokon, erdők közelében elterülő réteken, legelőkön található. Nem mutat különösebb biotópkötődést. Lárvája különböző kalapos gombákban, főleg Boletus, Leccinum, Suillus stb, kivételesen szarvasgombában is fejlődik. DELY-DRASKOVITS (1972) 18 gombafajból nevelte. Imágója április elejétől szeptember végéig repül. Rajzásának egy kisebb maximuma június elejére, egy nagyobb pedig július végére esik (110. ábra). Valószínűleg két nemzedéke van. Virágválasztása: Achillea millefolium, Aegopodium podararia, Anethum graveolens, Angelica sylvestris, Cirsium arvense, Crataegus monogyna, Daucus carota, Filipendula ulmaria, Galium verum, Hedera helix, Heracleum sphondylium, Hypericum perforatum, Pastinaca sativa, Pimpinella saxifraga, Ranunculus ficaria, Rorippa amphibia, Sambucus ebulus, Sambucus nigra. A Bakonyvidékről első említése Tihanyból származik (SZILÁDY 1941). Lelőhelyei: Alsóperepuszta: 1979.09.08, 12, TS - Aszófő: 1970.06.01, lcT, MF Badacsonytomaj: 1992.06.26, 42, TS - Bakonybél: 1972.08.01, 12, BA; 1974.09.05, lcT, KÁ - Bakonycsernye: 1976.07.08, ÍCf, KÁ - Bakonynána: 1973.08.14, 20*, GYÖ Bakonyszentkirály: 1974.09.09, 12, KÁ - Borzavár: 1972.07.26, ÍCf, TI - Burok-völgy (Isztimér): 1972.06.06, 20* 22, TS; 1973.07.26, lcT, BK - Cuha-völgy (Zirc): 1973.07.16, 12, BK - Cservárpuszta: 1965.06.26, 42, TS - Csékúti-legelő: 1975.06.26, lCT, TS - Csobánc: 2000.08.03, 2cT, TS - Dongó-mező: 1997.07.11, 32, TS, +MAL Esztergáli-völgy: 1977.06.11, 2cT, TS; 1977.07.28, 3cT, TS; 1986.08.08, ÍCf, TS -