Tóth Sándor: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 25. - A Bakonyvidék zengőlégy faunája (Diptera, Syrphidae) (Zirc, 2001)
ANYAG ÉS MÓDSZER / MATERIALS AND METHODS - EREDMÉNYEK / RESULTS - A fajok és a lelőhelyadatok felsorolása / List of species and places of occurence
1988.09.19., 12, TS, +MAL; 1990.09.10, 12, TS, +FÉNY; 1990.09.11, lcf, TS, +FÉNY -Tücsök-kut: 1999.09.10, lcf, TS - Vállus: 1990.04.17, 3Cf 12, TS - Zirc: 1992.10.04, 12, TS - Zirci-arborétum: 1990.04.15, lCf, TS; 1990.05. 13„lCf, TS, + MAL; 1990.08.30, lCT 12, TS, +MAL. Platycheirus sticticus (Meigen, 1822) Elterjedése: Európa, Szibéria. Magyarországon ritka előfordulású (IL). Lelőhelyeinek nagy része a Dunántúlon található, további egy-egy adatát ismerjük a Bükkből és a Mátrából. Egyelőre nem találtuk meg a Bakonyalján. Valószínűleg elsősorban erdős vidékekre, erdőszéli cserjésekre jellemző faj. Imágóját május közepétől szeptember elejéig gyűjtötték. Virágválasztása: Leontodon autumnalis, Ranunculus aeris, Stellaria holostea. Lelőhelyei: Esztergáli-völgy: 1982.04.24, 12, TS - Fenyős-domb: 2000.08.02, 12, TS Jáger-rét: 1981.09.06, 12, TS, +MAL - Kékkúti-hegy: 1998.05.14, 12, TS, +MAL Kovácsi-hegy: 1997.08.19, 12, TS - Kökényes: 1999.09.05, 12, TS, +MAL - KözépsőHajag: 1999.08.10, 12, TS - Külső-tó: 1983.07.04, lcf, TS - Malom-völgy (Eplény): 1981.06.21, lCf, TS - Vár-hegy (Sümeg): 1998.05.03, 12, TS. Platycheirus tarsalis (Schummel, 1836) Elterjedése: Európa, Kelet-Szibéria, Távol-Kelet, Nearktikus Régió. Túlnyomórész hegyvidékeken, főleg az Alpokban fordul elő, ahol lokálisan gyakoribb is lehet. Magyarországon ritka előfordulású (II.), eddig csak hegyvidékeinken gyűjtötték. Montán jellegét a Bakonyból eddig ismert lelőhelyei is igazolják. Ezek részben már megjelentek egy publikációban (TÓTH 1982). Az Eszaki-Bakonyban, a Keleti-Bakonyban és a Keszthelyi-hegységben gyűjtötték. Elsősorban szárazabb erdőkben, erdőszéleken, dús növényzetű tisztásokon, nyiladékokon, erdők közelében található virágos réteken, kaszálókon él. Egy nemzedékes tavaszi faj, imágója április végétől június elejéig repül. Virágválasztása: Alliaria officinalis, Crataegus monogyna, Euphorbia cyparissias, Ranunculus actis. Lelőhelyei: Akli: 1990.05.08, lcf, TS - Esztergáli-kút: 1992.05.08, 22, TS - Esztergálivölgy: 1977.04.24, lCf, TS; 1992.05.12, lcf, TS - Generál-erdő: 1985.05.25, lcf, TS Kék-hegy: 1997.05.17, lcf, TS, + MAL-Lesencefalu: 1990.04.17, lcf 12, TS-Malomvölgy (Eplény): 1977.04.30, 12, TI - Móroc-tető: 1991.06.08, 12, TS - Pintér-hegy: 1976.05.16, lCf 12, TS - Szömörke-völgy: 1980.05.11, 2Cf, TS. Pyrophaena Schiner, 1860 Közepesnél valamivel kisebb zengolegyek. Túlnyomórészt nedves élőhelyeken, vizek mellett, nedves réteken élnek. Lárvájuk valószínűleg afidofág és carnivor, nagyon hasonlít a Platycheirus lárvákra. Mind a két hazai fajuk előfordul a Bakonyvidéken is. Pyrophaena granditarsa (Forster, 1771) Elterjedése: Holarktikus, Európa (de nem általános), Szibéria, Kazahsztán, Közép-Ázsia, Távol-Kelet, Észak-Kína, Észak-Amerika. Magyarországon ritka előfordulású (IL).
