Barczi Attila: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 24. - A Tihanyi-félsziget talajai (Zirc, 2000)

AZ EREDMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE - A TALAJTÉRKÉPEZÉS TAPASZTALATAI - A mezőgazdasági hasznosítás tervezése

Hasonló diagram jelentkezik a homoktartalom esetében. Ebben az esetben a diagram még inkább a normális eloszlásra jellemző alakzatot mutatja. A Tihanyi-félsziget talajaira tehát a szélsőségesen magas homoktartalom nem jellemző (13. ábra). Az esetek száma Homoktartalom (%) 13. ábra: A homoktartalom (%) gyakoriságdiagramja A fenti megállapításokat támasztja alá az Arany-féle kötöttség gyakoriságdiagramja. A diagram nem szabályos normális eloszlást vesz fel, de az értékhatárok között mozogva (X tengely) megállapítható, hogy néhány Balaton-menti homokosabb öntéstalajtól, valamint az agyagosabb réti talajoktól eltekintve a talajok textúrája a vályog-agyagos vályog kategóriába tartozik (KA 37-50) (14. ábra). A pH-viszonyok esetében a talajok a gyengén savanyú-semleges-gyengén lúgos határértékek között mutatnak eloszlást. Néhány közepesen savanyú értéket figyelhetünk meg a nyirok- és erdőtalajok között, de ezek az értékek sem jelentenek veszélyes savanyúságot (15. ábra). Az összes só tekintetében az értékek nem követik a normális eloszlást, és jelentős szórást mutatnak. Ebből a sótartalom szélsőségeire lehetne következtetni, azonban az értékeket az X tengely mentén megvizsgálva láthatjuk, hogy a mért összes só %-ok mindenütt a szikesedést jelentő 0,10% érték (a szikesedés határértéke Sigmond szerint) alatt maradnak (16. ábra). Mindezek alapján a szélsőséges agyag- és homoktartalmat, a szikesedést és a savanyúságot kizártuk a termesztést gátló tényezők közül. A szélsőséges vízgazdálkodás, a sekély termőréteg és az erózióveszélyeztetettség azonban megjelenik a talajtakaróban. A talajok százalékos arányát (9. táblázat) tekintve is megállapítható, hogy mezőgazdasági hasznosítását három tényező gátolja: a sekély termőréteg, a meredek lejtőszög és a kevés hasznosítható