Barczi Attila: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 24. - A Tihanyi-félsziget talajai (Zirc, 2000)

AZ EREDMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE - A TALAJTÉRKÉPEZÉS TAPASZTALATAI - A mezőgazdasági hasznosíthatóság értékelése - A tájhasználat alakulása, tradíciók és lehetőségek

ról nem kell beszámolni. Az eróziós térkép csak gyenge vagy elhanyagolható eróziót prognosztizált, a talajok termőréteg-vastagsága pedig nem csökkent. Hasonlóan a tájhoz tervezett volt a levendula és a mandula telepítése, a kőzethatású talajokon nem gyorsult a talajpusztulás. Tehát a gyengére-közepesre jósolt erózió nem lépett át az erős tartományba (Levendulás területe). Kedvezőtlen volt viszont a sekély termőrétegű váz- és kőzethatású talajok szántóként való hasznosítása. Ezeken a helyeken (pl. a Gödrös), és a meredekebb lejtőkön telepített szőlők alatt is gyorsan erodálódtak a talajok (pl. Kapuirtás meredek oldalai). Bár az eróziós térkép elhanyagolható vagy gyenge talajpusztulást jelöl, a talajok sekély termőréteggel rendelkeznek. A sekély nyiroktalajokra telepített szőlőket az utóbbi két évben sok helyütt kivágták, felszámolták. Ennek okait nem ismerjük. A szőlők helyén több helyütt szántót találtunk, ahol láthatóan felgyorsult a talajpusztulás. Ugyanígy a Gödrös területén egyes szántók helyén levendulát telepítettek. Bár a levendula Tihany tradicionális, tájba illő növénye, ezekben az oldalakban a szántott talajba telepített növénykék alól a talaj egy-egy nagyobb esőzés alkalmával láthatóan kimosódik. Az állomány azóta záródott, és jó fedettséget biztosít, de ez nem pótolhatja az elveszett termőtalajt. Ezért nemcsak a növényválasztás, hanem a művelés mikéntje és a talajviszonyok ismerete is rendkívül fontos szempont a terület hasznosításánál. A túlzott juhlegeltetés a talajszerkezet szétesése (taposás) folytán gyorsította meg az eróziót (pl. a Vad-parlag erodált foltjai és felhalmozódott lejtőhordalék talajai, az eróziós térkép gyenge talajpusztulást jelölő foltjain). A taposás során a gyep fajainak borítási értékei csökkentek, a kontroll területhez képest eltűntek a természetes pionírok. A természetes zavarástűrők és a gyomok aránya megnőtt, és lecsökkent a kísérőfajok mennyisége. A cönocsoportok %-os összetételében a gyomtársulások fajainak aránya nőtt meg. A legeltetés következményeként tehát a gyomok és a természetes zavarástűrők aránya megnőtt (PENKSZA et al. 1994). A térképek alapján nem, de a terepi tapasztalatok segítségével megállapítható, hogy a turistautak melletti taposás is jelentős. A turistautak melletti sziklagyep és bokorerdő felvételek a természetes zavarástűrők és gyomok magas arányával azt bizonyítják, hogy az antropogén hatás, ha kisebb mértékben is, de érinti a talajokat és a növényzetet egyaránt (PENKSZA et al. 1994). Mivel az antropogén hatás lemérhető a talajpusztulás felgyorsulásában, ezért fontos, hogy a területen megfelelő minőségű gazdálkodás, kímélő turizmus legyen, megőrizve a kialakult természeti viszonyokat, a biotópokat. Ennek érdekében a mezőgazdasági tevékenység tervezésénél az egyik fő szempont az erózió visszafogása, az erózióra hajlamos és/vagy sekély termőrétegű talajok kiszűrése kell, hogy legyen. A mezőgazdasági hasznosíthatóság értékelése A tájhasználat alakulása, tradíciók és lehetőségek A II. József által készíttetett katonai felmérések tájékoztatást adnak a Balaton-felvidék műveléséről is (14. és 16. térkép). Az 1783-as hadi felmérés térképe arról tesz tanúságot, hogy szőlők a Cser-hegy oldalában, a Szarkád kevésbé meredek lejtőin, az Óvár oldalában díszlettek. Összefüggő szőlők a Belső-tó E-i és Ny-i részén voltak (2. katonai felvételezés 1783, BORBÉLY-NAGY 1932). Az 1852-55-ös haditérképen szőlő alig van ábrázolva. Sok el-