Barczi Attila: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 24. - A Tihanyi-félsziget talajai (Zirc, 2000)

EREDMÉNYEK - A DOMBORZATI ALAPTÉRKÉP FELDOLGOZÁSA - A talajtérképek és talajtani adatok feldolgozása

A B C D L-MJÍjIIa E mii talajvízszint M\ 1 2 3 4 5 8. ábra: Vízparti talajsor (Tihanyi-félsziget, Külső-tó) A: szőlő, B: szántó, C: rét-legelő, D: nádas, E: nyílt víztükör, mocsár 1: réti csernozjom talaj, 2: csernozjom réti talaj, 3: réti talaj, 4: lápos réti talaj, 5: rétláp talaj agyag. A lejtők - hosszmetszetben nézve - nem egyenes vonalúak, hanem lépcsőzetes kontúrral rendelkeznek, ezért a termőréteg vastagsága periodikusan változó: a kisebb lejtésű szakaszon vastagabb, a meredekebb szakaszokon sekélyebb. A lejtők aljában felhalmozódott lejtőhordalék talajsávot találtunk. A hegy tetején, illetve Ny-i oldalában csernozjom barna erdőtalajfoltok helyezkednek el. Az erdők kiirtása, a szántók és szőlők telepítése a Tihanyi-félsziget jellegzetes Ramann-féle barna erdőtalajait gyenge csernozjomosodási folyamattal alakította át több száz év alatt a ma látható stádiumig. Az erdők későbbi visszatelepítése (az 1950-es évektől) valószínűleg még nem változtatta meg jelentősen a talaj vízháztartásátrA lakott területtől (Sajkod) D-re nyúló keskeny sávban puha, meszes alapkőzet jelenik meg (pleisztocén homokos, kavicszsinóros, rétegzett, lösszerű lejtőanyag), amelyen humuszkarbonát talaj alakult ki. Itt lejtőhatással is számolni kell, bár az erózió csak a termőréteget csökkentette, de a talajt nem keverte. A humuszkarbonát csíktól K-re fekszik a Nyereg-hegy. A meghatározó fő talajképző tényező a tuf ás alapkőzet (felsőpliocén laza, rétegzett bazalttufa, és kalcitos-kovás kötőanyagú tömör, rétegzett bazalttufa, agglomerátum és breccsa). A vulkánok bazalttufával borították el a környéket, a vulkáni utóműködés pedig helyenként mésszel vagy kovával dúsította és cementálta az alapkőzetet. Az alapkőzet tehát a viszonylag könnyen málló tufa, amely mállásakor agyagásványokat szolgáltat a talajok számára. A talajok az alapkőzet (bazalttufa) és a fizikai féleség alapján a nyiroktalajok közé sorolhatók, de helyenként a felhalmozódott mész hatására a 10%-os HCl oldattal végzett próba során pezsgést tapasztaltunk. Azon talajokat, ahol mésszel dúsította vált a gejzírműködés hatására az alapkőzet, rendzináknak írtuk le. A mész hatása a morzsás szerkezetben és a kalcium-humát komplexekben jelent meg, ugyanakkor érezhető volt a nyiroktalajokra jellemző agyagtartalom is. A két típus el-