Barczi Attila: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 24. - A Tihanyi-félsziget talajai (Zirc, 2000)

EREDMÉNYEK - A DOMBORZATI ALAPTÉRKÉP FELDOLGOZÁSA - A talajtérképek és talajtani adatok feldolgozása

6. táblázat: A Tihanyi-félszigeten felvételezett talajtípusok vízgazdálkodási tulajdonságai (FINNERN ed. 1994, valamint GORTNER és HARRACH 1994 nyomán) Osztály Vízgazdálkodás Magas talajvízállás, felszíni vízösszefolyás és pangóvíz nélküli talajok Magas talajvízállású talajok 1 nagyon gyenge köves-sziklás váztalaj rétláp talaj, lápos réti talaj 2 gyenge rendzina, fekete nyirok típusos réti talaj, öntés réti talaj, nyers öntés talaj 3 közepes lejtőhordalék talaj csernozjom réti talaj 4 jó Ramann-féle barna erdőtalaj, karbonátmaradvanyos barna erdőtalaj (agyagos-homokos kőzetlisztes lejtőhordalék alapkőzeten) réti csernozjom talaj 5 nagyon jó csernozjom barna erdőtalaj, földes kopár, humuszkarbonát (löszös alapkőzeten) Az 1. osztályba a nagyon gyenge vízgazdálkodású talajok kerültek. Ide soroltuk a magas talajvízállású, illetve pangóvizes vagy mocsarasodó talajokat. Ugyancsak ide kerültek a köves-sziklás váztalajok, amelyeknél a sekély termőréteg miatt nagyon csekély a növény által hasznosítható víz mennyisége. A második kategóriába a gyenge vízgazdálkodású talajok kerültek, vagyis a vastagabb termőrétegű rendzina és nyiroktalajok, a többletvíz hatású talajok közül pedig a réti és öntés réti talajok. A közepes kategóriába soroltuk a lejtőhordalék és csernozjom réti talajokat, a jó és a nagyon jó vízgazdálkodású talajok közé kerültek a barna erdőtalajok és a réti csernozjomok, de a lösz alapkőzetű humuszkarbonát és földes kopár talajok is. Tehát mivel ezek a talajok az ábrázolt talajfolton belül vízgazdálkodási tulajdonságaikat tekintve azonosnak voltak tekinthetők, és a besorolás becslésen alapult, az információt, illetve a besorolást a talajfoltokra is kiterjesztettük. Amint az a térképről és az adatsorokból is kiolvasható, a Tihanyi-félsziget talajtérképezése során 16 talajtípust vételeztünk fel. A talajtípusok megnevezését és főtípusba sorolását mutatja be a 7. táblázat. Külön „típust" képeznek az ún. antropogén talajképződmények, amely kategória alatt jelen munkában az utakkal, házakkal stb. lefedett területeket, az erősen bolygatott házikerteket (itt a genetikai talajtípus már nem volt meghatározható), és az erős emberi behatás alatt álló üdülőkerteket, strandokat jelöljük. Tesszük ezt annak tudatában, hogy ezen területek mellett a Tihanyi-félsziget szinte valamennyi területét érinthette emberi beavatkozás. Azonban a többi területen a talajtípus megállapítható, a talajfejlődés rekonstrukciója pedig elvégezhető volt.