Barczi Attila: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 24. - A Tihanyi-félsziget talajai (Zirc, 2000)
EREDMÉNYEK - A DOMBORZATI ALAPTÉRKÉP FELDOLGOZÁSA - A talajtérképek és talajtani adatok feldolgozása
A minták talajtípusonként eltérő száma és a néhol kevés ismétlés miatt a hasonlóságok megállapítására varianciaanalízist nem tudtunk alkalmazni, ezért vizsgálati módszerül a Cluster-analízist választottuk. Az első lépcsőben mintavételi helyek szerint (a továbbiakban: megfigyelési egyedek) rendeztük össze a talajtulajdonságokat a Melléklet 2. és 3. táblázatának adatai szerint. Majd az összes változót (mért talajtulajdonságot) figyelembe véve, azokat standardizálva Cluster-analízist végeztünk el. A megfigyelési egyedek összekapcsolása kezdetben a talajtípusoknak megfelelő volt. A 14. lépésig (86,88% hasonlósági szint) 12 azonos talajtípusba tartozó pár került összekapcsolásra, ebből 6 pár volt azonos talajfoltból véve. Összekapcsolásra került viszont egy barnaföld minta egy csernozjom barna erdőtalajjal. Ezek a minták tehát tulajdonságaikban nagyon hasonlítottak egymásra. A továbbiakban egyre többször kapcsolódtak össze más talajtípusba tartozó megfigyelési egyedek. A 42. lépésig (ekkor 38 csoport létrehozásánál tartott a program) 19 esetben kapcsolódtak azonos talajtípusok egybe. A legnagyobb hasonlóság a lejtőhordalék talajok tulajdonságaiban mutatkozott (a 41. lépésben 80,41 %-os azonossági szinten 13 lejtőhordalék talaj került egy csoportba). Egyre többször fordult viszont elő, hogy eltérő talajtípusok kapcsolódtak össze, elsősorban a főtípus szerint rendeződve. így közös csoportba kerültek a rendzina, nyirok és köves-sziklás váztalajok, más csoportba a barna erdőtalajok és újabb csoportba az erős többletvízhatás alatt álló talajok. Elsősorban a rendzina és nyiroktalajok közös csoportba sorolása feltűnő, ez alátámasztja a talajok elkülönítésének nehézségét is. A 42. lépéstől már csak három esetben fordult elő, hogy azonos talajtípusok kapcsolódtak egybe, és az összevonások során már a főtípus szerinti rendeződés sem volt megfigyelhető. Az analízis alapján tehát a talajok tulajdonságai olyan változatosságot mutattak egy-egy típuson belül, hogy a tulajdonságok általánosítása, egy-egy típusra vonatkoztatása nem volt lehetséges. A második analízis végrehajtása előtt a változók közül kiemeltük azokat, amik csak terepi megfigyelés alapján létrehozott csoportot jelentettek (pl. talajtípus), valamint azokat, amelyek az emberi beavatkozások folytán nem tekinthetők a talajokat jellemző tulajdonságoknak (ilyen a műtrágyázás következtében magas foszfor- és káliumtartalom, amely mutatók ugyan nem jellemeztek minden mintát, de a gazdák szóbeli megerősítése szerint a szántó és szőlő alól vett mintákat igen). így a talajokat „állandóan" jellemző tulajdonságként a talaj vastagsága, a szántott rétegben mért pH, a mésztartalom, a szervesanyag-tartalom, az Arany-féle kötöttség és az összes sótartalom került összevetésre. A dendrogram lépcsőin haladva már a kezdeti lépéseknél olyan megfigyelési egyedek kerültek közös Cluster-csoportba, amelyek nem tartoztak azonos talajtípusba. A legérdekesebb hasonlóságok a főtípusok talajainak összevonásánál, valamint a lejtőhordalék és humuszkarbonát talajok összevonásánál jelentkeztek. Ez utóbbi igazolja a két eltérő talajtípus nehéz elkülönítését is. Az előző dendrogramhoz hasonlóan több esetben rendeződött közös csoportba a rendzina és a nyiroktalaj is. A 17. lépésig (63 Cluster-csoport; 90,78%-os hasonlósági szint) hét esetben került azonos talajtípus egy csoportba, ebből 5 esetben egy táblából vett mintapárról volt szó. A 17. lépéstől már a főtípusok is keveredtek néhány esetben, a 37. lépéstől pedig (43 Cluster-csoport; 87,62%-os hasonlósági szint) már csak két esetben fordult elő, hogy egy csoportba azonos talajtípus rendeződött. A harmadik Cluster-analízis lefuttatása az előzőhöz hasonlóan zajlott. A különbséget az jelentette, hogy 16 Cluster-csoport létrehozásánál megállítottuk a vizsgálatot (mivel az adatok között 16 talajtípus adatai szerepeltek, ezért történt ebben a lépésben a megállítás). A
