Barczi Attila: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 24. - A Tihanyi-félsziget talajai (Zirc, 2000)

EREDMÉNYEK - A DOMBORZATI ALAPTÉRKÉP FELDOLGOZÁSA - A talajtérképek és talajtani adatok feldolgozása

felvételezésű szúróbotos magmintákban is. Az átló melletti felvételezés megmutatta tehát a talajtani folyamatok, ezáltal a talajfoltok határait is, bizonyítva ezzel, hogy a megfelelő gyakoriságú, egyszerű szúróbotos felvételezés a talajfoltok határainak pontosítására is alkalmas. A talajtérképek és talajtani adatok feldolgozása A digitális feldolgozás során a terepmunkával felvett mintavételi ponthálózatot, valamint a talajszelvények és a laboratóriumi vizsgálatokhoz vett minták helyét is rögzítettük, így nem csak a foltszerű (poligon) adatok megjelenítésére (mint pl. a genetikai talajtípusok esetén), hanem a pontszerű adatok lekérdezésére, az adatok kiterjesztésére is lehetőség nyílt. Az így elkészült, háromféle felvételezési pontot rögzítő térképhez adatbázis készült. Az adatbázisban a 335 szúróbotos talajfelvételezés, a felvett 17 talajszelvény, és a 63 mintavételi pont adatait dolgoztuk fel, ami az adatok logikai csoportosításával kezdődött. Erre azért volt szükség, mert az egyes pontokhoz kapcsolódó adatokat egyetlen rekordba (sorba) kellett rendezni. Három alap adatbázist készítettünk. Az elsőbe tartoznak a szúróbotos mintavételezés adatai (Melléklet 1. táblázat). Ez az adatbázis 3 főbb mezőből áll. Ezekben a mezőkben az A és B szint együttes vastagsága, a talajszelvény kódszáma és a szelvényekben becsült vízhatás van. A mezők numerikusak. A második adatbázis a talajszelvények adatait tartalmazza (Melléklet 2. táblázat). Az adatbázis készítésénél problémát jelentettek a szelvényenként eltérő szintek. Mivel a lekérdezéseket a célfeladatnak megfelelően terveztük (jelen munkában a mezőgazdasági hasznosíthatóság megítélése volt az egyik fő cél), így a szelvények A szintjének öszszes fontosabb adata, valamint az A és B szintek vastagsága adja az adatbázist. Az adatbázis így 16 mezőből áll. A mezők között numerikus, karakteres és dátum típusúak vannak. A harmadik adatbázis a laborvizsgálatok céljából vett minták adatbázisa (Melléklet 3. táblázat). Az adatbázis 13 mezőből áll. A mezők numerikus és karakteres típusúak. Az elkészült adatbázisok szükség esetén - pl. a talajszelvények A és B szintjeinek vastagságát vizsgálva - összevonhatók, és a későbbiekben új adatsorokkal is bővíthetők. Ennek elsősorban a monitoring feladatok elvégzésénél lehet jelentősége. A felvételezési ponttérkép (8. térkép) a terepi lehetőségeket figyelembe véve készült el. A térképen együttesen, összevonva jelenítettük meg a felvett pontokat (szúróbotos, talajszelvény, mintavételi pontok). A térképről leolvasható, hogy a félsziget nyakában futó főúton és annak közvetlen környékén, valamint a beépített területeken (Diós, Gödrös, Sajkod, Tihany falu, a félsziget K-i partján a Balaton mellett futó parti út nyaralói, a Rév körüli üdülőtelep) nem készült felvételezés. Ugyancsak kevés felvétel készült a Külső- és Belső-tó területén, valamint az erősen vizenyős, mocsaras területeken (Diósi-rétek ÉK-i sarka, valamint a Kenderföldek). Kissé ritkább a pontsűrűség a hegyek Balaton felé eső meredek, omlásos oldalán, bár hegymászó felszereléssel ezek a falak is vizsgálhatók voltak. A pontsűrűség a legmozaikosabb helyeken, a legváltozatosabb botanikai és domborzati viszonyok között a legnagyobb (Gejzírmezők, Akasztó-hegy stb). A pontokat a talajkontúroknak megfelelően a talajtípus váltások feltételezett határán már menet közben sűrítettük.