Barczi Attila: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 24. - A Tihanyi-félsziget talajai (Zirc, 2000)

EREDMÉNYEK - A DOMBORZATI ALAPTÉRKÉP FELDOLGOZÁSA - A talajtérképek és talajtani adatok feldolgozása

felvételezésű szúróbotos magmintákban is. Az átló melletti felvételezés megmutatta tehát a talajtani folyamatok, ezáltal a talajfoltok határait is, bizonyítva ezzel, hogy a megfelelő gyakoriságú, egyszerű szúróbotos felvételezés a talajfoltok határainak pontosítására is al­kalmas. A talajtérképek és talajtani adatok feldolgozása A digitális feldolgozás során a terepmunkával felvett mintavételi ponthálózatot, vala­mint a talajszelvények és a laboratóriumi vizsgálatokhoz vett minták helyét is rögzítettük, így nem csak a foltszerű (poligon) adatok megjelenítésére (mint pl. a genetikai talajtípu­sok esetén), hanem a pontszerű adatok lekérdezésére, az adatok kiterjesztésére is lehe­tőség nyílt. Az így elkészült, háromféle felvételezési pontot rögzítő térképhez adatbázis készült. Az adatbázisban a 335 szúróbotos talajfelvételezés, a felvett 17 talajszelvény, és a 63 mintavételi pont adatait dolgoztuk fel, ami az adatok logikai csoportosításával kezdődött. Erre azért volt szükség, mert az egyes pontokhoz kapcsolódó adatokat egyetlen rekordba (sorba) kellett rendezni. Három alap adatbázist készítettünk. Az elsőbe tartoznak a szúróbotos mintavételezés adatai (Melléklet 1. táblázat). Ez az adatbázis 3 főbb mezőből áll. Ezekben a mezőkben az A és B szint együttes vastagsága, a talajszelvény kódszáma és a szelvényekben becsült vízhatás van. A mezők numerikusak. A második adatbázis a talajszelvények adatait tartalmazza (Melléklet 2. táblázat). Az adatbázis készítésénél problémát jelentettek a szelvényenként eltérő szintek. Mivel a lekérdezéseket a célfeladatnak megfelelően terveztük (jelen munkában a mezőgazda­sági hasznosíthatóság megítélése volt az egyik fő cél), így a szelvények A szintjének ösz­szes fontosabb adata, valamint az A és B szintek vastagsága adja az adatbázist. Az adat­bázis így 16 mezőből áll. A mezők között numerikus, karakteres és dátum típusúak van­nak. A harmadik adatbázis a laborvizsgálatok céljából vett minták adatbázisa (Melléklet 3. táblázat). Az adatbázis 13 mezőből áll. A mezők numerikus és karakteres típusúak. Az elkészült adatbázisok szükség esetén - pl. a talajszelvények A és B szintjeinek vastag­ságát vizsgálva - összevonhatók, és a későbbiekben új adatsorokkal is bővíthetők. Ennek el­sősorban a monitoring feladatok elvégzésénél lehet jelentősége. A felvételezési ponttérkép (8. térkép) a terepi lehetőségeket figyelembe véve készült el. A térképen együttesen, összevonva jelenítettük meg a felvett pontokat (szúróbotos, talaj­szelvény, mintavételi pontok). A térképről leolvasható, hogy a félsziget nyakában futó fő­úton és annak közvetlen környékén, valamint a beépített területeken (Diós, Gödrös, Sajkod, Tihany falu, a félsziget K-i partján a Balaton mellett futó parti út nyaralói, a Rév körüli üdülőtelep) nem készült felvételezés. Ugyancsak kevés felvétel készült a Külső- és Belső-tó területén, valamint az erősen vizenyős, mocsaras területeken (Diósi-rétek ÉK-i sarka, valamint a Kenderföldek). Kissé ritkább a pontsűrűség a hegyek Balaton felé eső meredek, omlásos oldalán, bár hegymászó felszereléssel ezek a falak is vizsgálhatók vol­tak. A pontsűrűség a legmozaikosabb helyeken, a legváltozatosabb botanikai és dombor­zati viszonyok között a legnagyobb (Gejzírmezők, Akasztó-hegy stb). A pontokat a talaj­kontúroknak megfelelően a talajtípus váltások feltételezett határán már menet közben sű­rítettük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom