Barczi Attila: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 24. - A Tihanyi-félsziget talajai (Zirc, 2000)

SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS - TÁJÉRTÉKELÉS TALAJTANI ALAPOKON

a munkában a tagállamokban előforduló specialitások is rögzítésre kerültek. A digitalizált térképek alkalmasnak bizonyultak régebbi keletű és új talajtérképek együttes kezelésére, ki­értékelésére. GOLDIN (1988) WATCOM 1941-es és 1980-82-es talajtérképét vetette össze. Úgy találta, hogy a térképek között 70%-os egyezés van. Az eltéréseket 100%-nak tekintve, azok okát 10%-ban a talajok lehetséges megváltozásában, 10%-át a felvételezési egységek sűrűsé­ge közötti eltérésben, 50%-át a térképezések módszereinek különbözőségében, 30%-át pe­dig az egyéb zavaró tényezőkben (pl. mintavételi hibák) látta. Mindezek alapján megállapít­hatjuk, hogy ezen tényezők figyelembevételével a technológia alkalmas a térképek összeve­tésére, a módszerek összehasonlítására, a térképek pontosítására és tárolására, valamint a ta­lajokban esetlegesen előforduló változások becslésére is. A számítógépre és számítógépes programcsomagokra alapozott tervezés és adatrögzítés a hazai gyakorlatban is teret hódít. VÁRALLYAY (1994b, VÁRALLYAY et al. 1994) több tanul­mányban mutatja be a magyar talajinformációs és monitoringrendszert. Megállapításai sze­rint minden talajjal kapcsolatos információ egyben a talajok környezetéről is szolgáltat ada­tokat. A talajinformációs rendszer jelentőségét a fenntartható mezőgazdaság tervezésében, a talajkincs megőrzésében és a környezeti károsító hatások megelőzésében látja. Ugyancsak ki­emelt szerepe van az adatbázisnak a táj alakításban, vagy a tájképi szépségek megőrzésében. Feltérképezhetővé válnak az ún. „érzékeny pontok" (hot spots), amelyek a környezeti ártal­maknak erősen kitett, környezetileg érzékeny területeket jelölik. KÜMMERT et al. (1989), va­lamint PÁSZTOR et al. (1995) ismertetésében szintén részletes leírás jelenik meg a földrajzi in­formációs rendszerek talajtani hasznosításáról. VÁRALLYAY (1994a) a talajtulajdonságok feldolgozását az alábbi ábrával szemlélteti (1. ábra). Paraméterek (definíciók, kiválasztás) vizsgálat a meghatározás módszerei számolás kiértékelés Térképezés, mintázás, laboratóriumi Adatok vizsgálatok háttere (kapacitás) kategóriarendszerek Fii ggőleges Talajinformációs rendszer a talajok és időbeli változé­térbeli konysága vízszintes Térképezés monitoring •H távérzékelés, geostatisztika 1. ábra: A talajtulajdonságok GIS alapú feldolgozása (VÁRALLYAY 1994a)

Next

/
Oldalképek
Tartalom