Veress Márton: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 23. - Az Északi-Bakony fedett karsztja (Zirc, 1999)
A HEGYSÉG KARSZTOSODÁSA
ellenes peremén túl, de nem is vakvölgyes jellegűek. A fedett karsztos mélyedések medrei jóval fiatalabbak, mint maguk a mélyedések. Kialakulásuk oka a fedett karsztos mélyedés kifejlődése, mivel annak peremétől regressziós medrek képződnek. - Igazi mélységi lefejeződés a völgytalpi fedett karsztos mélyedéseknél sem mehet végbe. Ugyanis ahol a karsztok epigenetikus völgyeinél ez végbemegy, a völgyi kőzethatár hátrálása miatt a mélységi lefejeződés a völgyfő irányába hátrál (JAKUCS 1971). A korábbi lefejeződési helyek víznyelői töbörré alakulnak (JAKUCS 1971; HEVESI 1980, 1986), így csak a völgyfőhöz legközelebb elhelyezkedő víznyelő aktív. A hegység völgytalpain sorakozó fedett karsztos mélyedéseknél ez a szabályszerűség nem mutatható ki. Gyakran megfigyelhető, hogyha a völgytalpon több karsztos mélyedés sorakozik, nem egy, hanem akár az összes aktív lehet. Ez még akkor is így van, ha e karsztos formák belsejében a fedőüledék számottevő vastagságban halmozódik fel. Ugyanis ez többnyire nem jelent fosszilizálódást, amit bizonyít, hogy a fedőüledékes aljzaton újabb és újabb fiókmélyedések képződnek. Egyes völgyek összes fedett karsztos mélyedése aktív, más völgyeknél aktív és nem aktív fosszilizálódott mélyedések váltakozhatnak. Gyakori az is, hogy éppen a völgyek felső szakaszain fordulnak elő fosszilizálódott karsztos mélyedések, míg a völgyek alsóbb szakaszain a karsztos formák mindegyike aktív. A hegység fedett karsztos mélyedései - kialakulásukat tekintve - eltéréseket mutatnak a már említett fedett karsztos töbörtípusoktól, ami szükségessé teszi ez esetben új nevezéktan használatát. Az eltérés az alábbiakban jelentkezik: - A hegységben a fedőüledékek a kürtőfejlődésben meghatározó szerepet játszanak. - Amíg az átöröklődéses töbröknél különböző alakú üregek szakadnak be, az utánrogyasos töbröknél a karsztosodó kőzet felülete oldódik le, itt vertikálisan kifejlődött kürtő nyílik fel. - Mind az utánrogyasos, mind az átöröklődéses töbröknél a mélyedésforma a fedőüledékben fejlődik ki, a fekükőzetben nem vagy alig. Szingenetikus és posztgenetikus karsztosodás és formái A hegység karsztosodó kőzeteiben számos, különböző időpontban kialakult korróziós vagy éppen eróziós járat fordulhat elő. Ennek oka a gazdag paleokarsztos múlt, de az is, hogy a jelenlegi kitakarodas során - a hegység rögös felépítése, a változatos morfológia miatt - a fedőüledékek oda-vissza halmozódhattak. Erre a kőzet (lösz) is igen alkalmas, laza kifejlődése miatt. így ugyanazon a helyen a kürtőképződés feltételei (rejtett kőzethatár) több ízben is fennállhattak. Ezért a karsztosodó kőzetben kialakult kürtő vagy járat, illetve az ezeknek felszíni folytatását képező mélyedés kialakulási kora nem feltétlenül egyezik meg. E tekintetben a hegység felszíni karsztos formáit szin- és posztgenetikus karsztos formákra különítjük. Azokat a folyamatokat, amelyek során ezek létrejönnek, szin- ill. posztgenetikus karsztosodásnak nevezzük. Szingenetikus karsztosodás akkor történik, amikor a kürtőkialakulás és a hozzá tartozó mélyedés képződése egyidejű, a felszíni forma a karsztosodó kőzetben lejátszódó kürtőfelharapódzódás során alakul ki. Posztgenetikus karsztosodás akkor megy végbe, amikor a kürtő vagy járat kialakulása korábbi, mint a hozzá tartozó mélyedés létrejötte. A posztgenetikus karsztosodás a fedőüledékeknek olyan anyaghiányra visszavezethető, utánrogyással vagy omlással történő helyi bemélyülése, amely az idős járatok kitöltő üledékeinek elvesztésére vezethető vissza. A felszíni mélyedés részben (vagy teljesen) laza fedőüledékekben képződik.
