Veress Márton: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 23. - Az Északi-Bakony fedett karsztja (Zirc, 1999)

A HEGYSÉG KARSZTOSODÁSA

A karsztos mélyedések kialakulása A vakkürtők felszíni megfelelői a fedett karsztos mélyedések. Alakjukat és morfológiájukat a vakkürtők kifejlődési sajátosságai és a felszíni lepusztulási viszonyok alakítják. (A fedőüledékek - jelentősebb vastagságuk esetén - valószínűleg anélkül is kitölthetik a kürtőket, hogy a felszínen kialakulnának a fedett karsztos formák.) A felszín irányába harapódzó kürtők felett a kivékonyodó bezáró kőzet beomlik. A folyamat omlással a fedőüledékbe is átterjed, a felszínen lefolyástalan, meredek oldalú mélyedés képződik (7., 8. kép). Ez a jellegzetesség valószínűleg azzal magyarázható, hogy nem a mészkő felszíne oldódik le, hanem kürtő képződik a karsztosodó kőzetben. Amíg a kürtőfejlődés viszonylag lassú folyamat, a vakkürtő beszakadása és az ezt követő fedőüledék beomlása viszont gyors. Ha a kürtőszélesedés a karsztos kőzetben tovább folytatódik, akkor a felszíni forma is oldalirányba szélesedik, a fedőüledékek utánrogyásával. A felszínen kialakult mélyedés a kürtőfejlődés intenzitását növeli, miután környezetének csapadékvizei ide áramolva növelik a kürtőben az oldószer mennyiségét. A kürtő és a felszíni fedett karsztos forma kialakulása egymást kölcsönösen feltételezi. Egyik képződése a másik fejlődésére gerjesztőleg hat. Ha a felszínre nyíló kürtő medertalpat ér el, állefejeződés történik. Ha a törési síkok metsződésénél magányos kürtő képződik, a karbonátos aljzat felszínén kör alaprajzú, szimmetrikus keresztmetszetű mélyedés alakul ki. Ha egymáshoz közel több kürtő alakul ki, akkor a felszínen egymásba nőtt ikres formák keletkeznek (12. kép). Ha a főkürtőből egy vagy több olyan mellékkürtő ágazik ki, amelyek a főkürtő felett kialakult mélyedés peremétől viszonylag távolabb érik el a felszínt, a főmélyedést kisebb felszíni mélyedés vagy mélyedések kísérik. Ha összetett kürtő alakul ki, a felszínre harapódzó kürtők mélyedéssort is létrehozhatnak (VERESS 1982a). Ha a kürtő réteglap mentén képződött, a felszíni mélyedés felülnézetben a rétegek csapásirányába megnyúlt, keresztmetszetben eltérő meredekségű. Lankásabb oldalát leszakadt rétegek réteglapjai, meredekebb oldalát rétegfejek alkotják. Ha a karbonátos kőzet nem oldódó kőzettel érintkezik (munieriás összlet), a karsztos forma meredekebb oldalának kialakulásában az oldódásos eredetű hátrálás (helyi korróziós réteglépcső) is szerepet játszhat. A felszíni karsztos forma fedőüledékben kialakult oldallejtői lejtőlemosással ellankásodhatnak, illetve vízmosásos árkokkal feltagolódhatnak. Ugyancsak az oldallejtők ellankásodását idézik elő a kúszásos tömegmozgások. A mérések szerint ezek sebessége 1-2 cm/év is lehet (II. táblázat). A mélyedések oldallejtőin omlási és csuszamlási sebhelyek is képződhetnek. A mélyedések görbült fái is a tömegmozgások jelenlétét bizonyítják (9. kép). A mélyedésekben kialakult időszakos tavakból leülepedő anyag sík mélyedésaljzatokat alakít ki (10. kép). A feltöltött aljzatokon másodlagos felszíni formák, fiókmélyedések (10. kép, 9. ábra) képződnek (VERESS 1982a, 1987a). Ezek a kisméretű mélyedések kialakulhatnak a fedőüledékekben omlással - a felfelé harapódzó mellékkürtők felett - vagy utánrogyással, ha a már kialakult járatot kitöltő anyag mélyebbre szállítódik. A fiókmélyedések feltöltődhetnek a peremüktől képződő medrek felől, majd ismét mélyülhetnek. A fiókmélyedések kialakulása, újraképződése, a karsztosodási folyamatok megújulását, ill. szakaszosságát jelzi. A fiókmélyedések az azokat hordozó mélyedések medreiben is kialakulhatnak. E folyamat kürtőképződésre vezethető vissza. A fiókmélyedések, de a vízelvezető járatok (9a. ábra) képződése is a medrek időszakos vízfolyásainak mélységi lefejeződését okozzák. Ezek állefejeződések, amelyek rejtett kőzethatáron jönnek létre a fedőüledékek kivékonyodása miatt. Ezt az is bizonyítja, hogy a med-