Veress Márton: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 23. - Az Északi-Bakony fedett karsztja (Zirc, 1999)

A HEGYSÉG KARSZTOSODÁSA

nak azok a felszínközeli üregek is, amelyek mennyezetük beomlása során nem alkotnak lefolyástalan formát, tehát szakadékdolinát (VERESS-FUTÓ 1987, 32., 33. ábra). A szurdokok vagy szurdokszerü völgyrészletek oldalában ott, ahol a barlanggyakoriság nagy, rendszerint néhány m-es, ívelt lefutású sziklafal alakul ki a völgylejtőn. Ugyanis az intenzív üregpusztulás következtében e helyeken a meredek lejtő omlásos pusztulása megy végbe. Ilyen helyeken a lejtőlepusztulás egyéb formái háttérbe szorulnak, ezért a lejtők kevésbé lankásodnak el. A szurdokok oldalában előfordulnak olyan barlangmaradványok is (46. kép), amelyek függőleges helyzetűek (a karsztvíz övében kialakult egykori kürtők részben elpusztult maradványai). Ezek, hasonlóan a lineáris eróziós eredetű maradványbarlangokhoz, a mederhez közeli helyzetűek. A kürtők is hozzájárulhatnak a völgyoldalak pusztulásához. A kürtők közötti vékony válaszfalak lepusztulásával a völgyoldalakban 5-10 m szélességű, a völgyoldal felső végének irányába kiékelődő bemélyedések alakulnak ki. Ezeket kürtőközi válaszfalak maradványai tagolhatják (47. kép). A lineáris erózióval felnyílott üregek a völgy mélyüléséhez vezetnek (a szurdokos jelleg növekszik), míg a völgyoldalak pusztulásával felnyílottak a völgy szélesedéséhez járulnak hozzá. Összességében a folyamatot üregfelnyílásos völgyfejlődésnek nevezzük. Ez a völgyfejlődés a hegység karsztosodásának egyik sajátságos és gyakori megnyilvánulása. KARSZTOSODÁSI TÍPUSOK A hegység rögeinek karsztos térszínrészletei különböző karsztosodási típusokba sorolhatók. Előfordulhat, hogy egy-egy karsztos térszínrészlet karsztosodása egyetlen karsztosodási típusba tartozik, de az is, hogy többe. A karsztosodási típusok kialakításában az alábbiak játszanak szerepet: - A karbonátos fekü morfológiája tagolt-e vagy tagolatlan. Előző esetben függ attól, hogy ez a morfológia tektonikus vagy paleokarsztos eredetű-e. - A paleokarsztos járatrendszer kifejlődött-e, és ha igen, mekkora a járatok sűrűsége, mennyire és milyen üledékkel töltődtek ki. - A fedőüledékek vastagsága, minősége, a fedőüledékes térszín denudációja vagy akkumulációja folyik-e, továbbá, hogy a denudáció milyen hatásra (lejtőleöblítés vagy lineáris erózió) történik. - A felszín morfológiája (pl. völgyek jelenléte vagy hiánya). - A völgyképződési helyek a paleokarsztos formakincshez képest hol jönnek létre. - A hordozórögön milyen karsztosodó kőzetek, milyen elterjedésben fordulnak elő. - A hordozórög abszolút és relatív magassága és kiterjedése. - A hordozórög negyedidőszaki emelkedésének sebessége és annak jellege (szakaszos vagy folytonos-e), a kiemelkedés módja (az emelkedés egységes vagy billenéssel történik-e). - A hordozórögön a völgyátöröklődés kezdetének és az átöröklődés végének ideje (ezek a rög kiemelkedéséhez, a lösz képződéséhez és a pillanatnyi szintjéhez képest mikoriak). - Az áramló karsztvíz helyzete a karbonátos felszínhez képest. Az áramló karsztvíz üregrendszere mennyire egységes és milyen vastagságban fejlődött ki. Az alább tárgyalásra kerülő karsztosodási típusok áttekintését szolgálja a IV. táblázat, és a 37. ábra.