Veress Márton: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 23. - Az Északi-Bakony fedett karsztja (Zirc, 1999)
A HEGYSÉG KARSZTOSODÁSA
Q WcnCkbJ 0 lOrf kb.) II 2vy 30. ábra. Erózióval felnyílott, majd a völgyoldal pusztulásával továbbfejlődött (I), a völgyoldal pusztulásával felnyílott és továbbfejlődött (II) maradványbarlangok Jelmagyarázat: 1. karsztosodó kőzet; 2. mennyezetomladék; 3. idősebb völgy; 4. jelenlegi völgy; 5. megsemmisült üregrész; 6. maradványbarlang; 7. lineáris erózióval felnyitott, majd a völgyoldal pusztulásával lerövidült maradványbarlang-csonk; 8. lineáris erózióval felnyitott maradványbarlang (8a), majd ebből a völgyoldal pusztulásával kifejlődött maradványbarlang-roncs (8b); 9. a völgyoldal pusztulásával felnyílott és lerövidült maradványbarlang-csonk; 10. a völgyoldal pusztulásával felnyílott, majd omlással mennyezetét vesztett barlangmaradvány (10a), a maradványbarlang omlással elkülönült maradványbarlang roncsa (10b) és maradványbarlang csonkja (10c) (ritkán epigenetikus völgyek oldalában), a völgyi maradványbarlangok az epigenetikus völgyek oldalaiban fordulnak elő. - A forrásbarlangok előterében többnyire mésztufa fordul elő, míg a maradványbarlangok előterében, mivel ott a karsztvíz tartós ideig nem bukkan felszínre, ez hiányzik. - A forrásbarlangok kitöltését mállási maradék képezi, míg a maradványbarlangokban a mállási maradékon (ha egyáltalán kifejlődik) folyóvízi és egyéb áthalmozott üledékek is előfordulhatnak. - A forrásbarlangok nagyobb kiterjedésű, több szintben előforduló, magányos képződmények. A maradványbarlangok rövidebbek (rendszerint néhány méteresek). A völgyi maradványbarlangok a völgyek oldalában változatos magasságban (35. ábra), nagy számban (számos üreg alakulhat ki az áramló karsztvízövében) elhelyezkedő, függő helyzetű (a völgybevágódás miatt) karsztformák (39. kép). Valójában a változatos magasságú völgyi maradványbarlangok néhány szint körül csoportosulnak, ami jelzi, hogy kioldódásuk a karsztvíz tartósabb nyugalmi állapotára vezethető vissza. Azonban az említett szintek körül a szóródás jelentős lehet, ami azzal hozható kapcsolatba, hogy adott vízszintnél ugyanabban az időben különböző mélységekben alakulhatnak ki üregek. A fennsíki maradványbarlangok tetőhelyzetűek, a fennsíkperemiek tengerszint feletti magassága igen változatos lehet. - A forrásbarlangok többnyire egybejáratú képződmények, a bejáratoktól vezető járat akár többszöri szétágazást is mutathat. A maradványbarlangok gyakran több bejáratúak, mivel az üregek feltárulása (elpusztulása) gyakran ott történik, ahol azok több járatra különülnek.