Veress Márton: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 23. - Az Északi-Bakony fedett karsztja (Zirc, 1999)

A HEGYSÉG KARSZTOSODÁSA

Kürtőfejlődés Az elsődleges kürtők felső részét a bemosott fedőüledék kitölti. A kitöltés zónájában az oldódásos fejlődés leáll, mivel a kőzetfelületeket üledékfilm vonja be. A kitöltési zóna alatt a kürtők, hasadékok tovább szélesednek oldódással. A kitöltésen átszivárgó oldat nem telí­tődik, sőt oldóképessége még nőhet, a biogén eredetű C0 2 felvétele miatt. A kürtőképző­dés a fedett karsztokon lejátszódó felszíni oldódás sajátos megnyilvánulása. A kürtőképző­déshez kapcsolódó fedett karsztos formák genetikailag az oldásos töbrökkel analóg képződ­mények. Az elsődleges kürtők összeoldódása során másodlagos kürtő, a vakkürtő képződik (4. kép, 5., 6. ábra). A kürtőképződés a kőzetben kiterjedhet. Feltehetően a már kialakult elsődleges kürtők csak részben alakulnak másodlagos kürtőkké. Ezért a kőzetben nem csak a vakkürtők felett és alatt, hanem körülöttük is elsődleges kürtők zónája fejlődik ki. A vak­kürtők oldalfalait az összeoldódásból kimaradt elsődleges kürtők roncsai tagolják (5., 6. kép). A vakkürtők feletti kitöltött elsődleges kürtők ismét aktivizálódhatnak, miután alsó részükről a kitöltő anyag a vakkürtőbe halmozódik át. Ezért a vakkürtők a felszín irányába fejlődnek, de szélesedhetnek is a határoló elsődleges kürtők összeoldódásával. Kialakulhat­nak mellék vakkürtők is, amikor a vakkürtőket övező elsődleges kürtők zónáján belül helyi összeoldódások történnek. A vakkürtők kialakulhatnak törési síkok metsződésénél vagy réteghatáron. Előző eset­ben a kőzet rétegzettsége kevésbé domináns, a rétegek dőlésszöge kicsi. Utóbbi esetben a kőzet jól rétegzett, a rétegek dőlésszöge nagy. Ekkor a kürtő is hasadék jellegű lesz. A ki­alakuló forma helyzete a bezáró kőzet rétegeinek térbeli helyzetével egyezik meg. A kürtők lehetnek összetettek is. Ilyenkor a törési síkok metsződéseinél kialakult kürtőket rétegla­pok mentén kialakult szakaszok fűzik fel egy rendszerbe (7., 8. ábra, I. táblázat). A felszínre nyíló kürtők fejlődését gyorsítja az oldódási időtartam megnövekedése. Ezt elősegíti a felszíni mélyedésben felhalmozódó üledék, mert ez a vízátadás ütemét a kürtő­be fékezi. 5. ábra. Fedett karsztos vakkürtő kialakulása (VERESS-PÉNTEK 1995b) Jelmagyarázat: 1, karbonátos kőzet; 2. vízáteresztő fedőüledék; 3. talaj; 4. áthalmozott, talaj és fedőüledék eredetű hasadék- és kürtőkitöltés; 5. vízszivárgás; 6. csöpögő víz; 7. kürtőnövekedés felfelé harapódzással a válaszfalak oldódásával, illetve leomlásával; 8. vakkürtő- növekedés szélesedéssel, a falak oldódásával; 9. víz (oldószer); 10. hajdani válaszfal; 11. kitöltött, ideiglenesen nem fejlődő elsődleges kürtő; 12. kitöltetlen aktív elsődleges kürtő; 13. biogén CO, felvétel; 14. elsődleges kürtők zónája; 15. vakkürtő

Next

/
Oldalképek
Tartalom