Veress Márton: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 23. - Az Északi-Bakony fedett karsztja (Zirc, 1999)

A HEGYSÉG KARSZTOSODÁSA

bukkanásuk esetén. így pl. tektonikus okok miatt a requieniás mészkő és a munieriás agyag egymást válthatja a felszínen. Ilyenkor a requieniás mészkőben, de a két kőzet érintkezési határát követve, rejtett kőzethatáron karsztosodás eredményeként fedett karsztos formák sora alakulhat ki (VERESS-SAJTOS-FUTÓ 1990). A rejtett kőzethatárra érkező oldószer mennyisége függ a fedett karsztos felszínen kialakult geomorfológiai viszonyoktól is. Ugyanis minél nagyobb felszínrészletek (pl. völgyoldalak) dőlnek a rejtett kőzethatárok felé (adott fedőüledék minőség mellett), e helyekre annál több oldószer érkezhet. Ezért a potenciális rejtett kőzethatárok aktivizálódásában a karsztosodást megelőző felszínfejlődésnek, illetve az ennek nyomán kialakuló felszíni formakincsnek meghatározó szerepe van. A rejtett kőzethatáron kialakuló fedett karsztos formáknak azonban többnyire nincs elkülönült vízgyűjtő területük, mivel nem vízfolyások lefejeződése során alakulnak ki. Kialakulásukat követően a felszín lejtésviszonyai nem változnak (ez alól kivételt a depressziók képeznek), a csapadékvíz egy része a fedett karsztos mélyedések mellett a felszínen lefolyik. Azon térszínrészletek, ahol a vízáteresztő fedőüledékek kellően kivékonyodtak, de a karbonátos kőzetek nem bukkannak elő, szimmetrikus rejtett kőzethatárok, ahol viszont kikibukkanak, aszimmetrikus kőzethatárok lesznek (3. ábra). A karbonátos térszínek kis kiterjedésű, környezetükhöz képest magasabb helyzetű, fedetlen részei ugyanakkor a karrosodást leszámítva nem, vagy csak kismértékben karsztosodnak (VERESS 1989, 1991; VERESS-FUTÓ 1990). A fedőüledékek (elsősorban lösz, illetve annak áthalmozott változatai) helyi kivékonyodását okozhatja települési egyenetlenség, illetve lepusztulás vagy felhalmozódás. A települési egyenetlenség a karbonátos fekü morfológiájától függ. A karbonátos aljzat tagoltságát tektonika (töréslépcsőkkel tagolt az aljzat) vagy paleokarsztosodás (kúpokkal, zárt mélyedésekkel tagolt az aljzat) okozhatja (1. kép, VERESS 1991; VERESS-FUTÓ 1990). A különböző típusú rejtett kőzethatárok csapása, hossza, részekre különülésének mértéke és így a karsztosodó területek nagysága, a karsztosodási helyek felszíni elrendeződése, gyakorisága, elsősorban a fedőüledékek települési egyenetlenségétől, tehát a karbonátos aljzat morfológiájától függ. A települési egyenetlenség nem állandó, a lepusztulás vagy felhalmozódás miatt változik. Ezért a lepusztulás során a tagolt aljzaton fokozatosan fejlődik ki a rejtett szimmetrikus, majd a rejtett aszimmetrikus kőzethatár. A fedőüledékek további lepusztulásával a kőzethatár és így a karsztosodási hely is eltolódik. Minél meredekebb lejtőkkel határoltak a karbonátos aljzat formái, az eltolódás annál nagyobb mértékben függőleges irányú. A kőzethatár és így a karsztosodás kitakaródásnál lefelé, feltöltődésnél felfelé vándorol (3., 46. ábra). Kitakaródásnál a környező, fedőüledékekkel fedett térszíneknél magasabb térszínrészleteken a karsztos formák lecsonkolódnak (2. kép, 7. ábra) vagy feltöltődve fosszilizálódnak. Feltöltődés során a már kialakult karsztos formák előbb fosszilizálódnak, majd eltemetődnek. A lecsonkolódott, fosszilizálódott, ill. eltemetett karsztos formák alkalmasak lehetnek a hordozó területeken végbement felszínfejlődési, valamint tektonikai események rekonstruálására (VERESS 1991). A hegység fedett karsztjain a felszíni karsztosodás kürtőképződéshez kapcsolódik (VERESS 1982a; VERESS-PÉNTEK 1995a, 1995b). Ahol a kürtők a felszínre nyílnak, fedett karsztos mélyedések jönnek létre. A kürtők oldódással képződnek (3. kép). Az egyenetlen karbonátos aljzat rejtett kőzethatárain, a lösz fokozódó vízzáró jellege és a lejtős felszínrészletek miatt, egyes helyeken megnövekszik a beszivárgás mértéke. Ez kedvez annak, hogy a vízvezető pályák (törés, vetődés, réteglap) mentén az oldás a karbonátos aljzat felszíne alá akár több m-es mélységig behatoljon (4. ábra); kis szélességű hasadékok és kis átmérőjű kürtők képződnek (elsődleges kürtők).