Veress Márton: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 23. - Az Északi-Bakony fedett karsztja (Zirc, 1999)

A HEGYSÉG KARSZTOSODÁSA

A HEGYSÉG KARSZTOSODÁSA A hegység recens felszíni karsztformái kialakulhattak az áramló karsztvíztől függetlenül vagy úgy, hogy kialakulásukat a karsztvíz és a karsztvíz által kialakított üregek valamilyen módon meghatározták. AZ ÁRAMLÓ KARSZTVÍZTŐL FÜGGETLEN FEDETT KARSZTOSODÁS Az áramló karsztvíztől függetlenül kialakult karsztformák, miután a felszínről beszivárgó és a fedő üledékeken átszivárgó vizek játszanak szerepet kialakulásukban, rejtett karsztosodás során képződnek. Az áramló karsztvíz hatására végbemenő üregesedés vízzáró fedőüledékek alatt is lejátszódhat vagy lejátszódhatott. A hegység vízzáró üledékekkel fedett olyan térszínei, ahol a felszín alatt karsztosodás játszódik le, vagy játszódott le a vízzáró üledékek megléte idején, az Északi-Bakony eltemetett karsztjai. A rejtett kőzethatár szerepe a karsztosodásban Eltemetett karsztokon az allogén típusú karsztosodás ott mehet végbe, ahol a nem karsztosodó fedőüledékek alól kibukkan a karbonátos kőzet (nem rejtett kőzethatár). Rejtett karsztosodás viszont ott alakulhat ki, ahol a részben vagy teljesen vízáteresztő fedőüledékek annyira kivékonyodnak, hogy az oda - a legalább részben vízzáró fedőüledékekkel borított térszínekről - érkező és a rajtuk átszivárgó víz (továbbiakban oldat) még oldásra képes a karsztosodó kőzetbe jutva (rejtett kőzethatár). A vízáteresztő fedőüledékek kivékonyodási helyeinél a karsztosodás az alábbi okok miatt mehet végbe: - A lösz a felszín közelében dekalcifikálódik. így e kőzet kivékonyodásainál nincs vagy kevesebb a CaC0

3

. Ahol a lösz vastagabb, mélyebb szinteken ez kevésbé történik meg. Ezért a vastagabb löszösszletek alatt az oldószer már nem, vagy csak kismértékben oldóképes. - Az egyenetlen karbonátos térszín elfedődésének kezdetén a még magasabb részekről az anyag a mélyebb térszínekre halmozódik át. Ezáltal a kivastagodó részeken a finomabb frakció mennyisége megnő. A vízzáró jelleget növeli a szuffózió is. Ez a nagyobb vastagságú löszöknél ugyancsak nagyobb mértékű. A nagyobb vastagságú löszbe beszivárgó víz részben oldalirányba, a kisebb vastagságú lösz elborítású részek felé szivárog. A lösz kivékonyodási helyeinél a karsztba nem csak felülről, hanem oldalról is érkezik víz. Tehát a karbonátos térszín elfedett kiemelkedései koncentrált oldószer bepótlási helyek lesznek. - Valószínű azonban, hogy ennek ellenére a fedőüledék kivastagodási helyeinél is karsztosodhat a mészkő. A keletkezett járatok azonban fedőüledékekkel kitöltődnek. Ezért minél vastagabb a fedőüledék, annál kisebb mélységű - esetleg nem lefolyástalan - mélyedés keletkezhet a fedőüledékes felszínen. Emiatt a csapadékvíz többsége továbbra is a felszínen folyik le. Tehát a fedőüledék kivastagodások környezetében a felszín fejlődése nem kedvez a növekvő vízbeszivárgásnak a karsztba, ami a karsztosodás stagnálásához, végső soron elhalásához vezet. A rejtett kőzethatáron végbemenő karsztosodás intenzitása jelentős mértékben attól függhet, hogy oda mennyi víz érkezik. Ez utóbbi viszont attól, hogy a környező térszíneken a vízzáró jelleg mennyire fejlődött ki. A vízzáró jelleg időben végbemenő növekedését okozhatja a lösz már említett dekalcifikálódása, szuffóziós jellegű tömörödése, áthalmozódása. A vízzáró jelleg térbeli változását eredményezi, hogy a lösz alatt helyenként a Csatkai Kavics Formáció anyaga fordulhat elő, vagy a karbonátos kőzet eltérő szennyezőanyag-tartalmú, de előidézhetik a karbonátos kőzetbe települt nem karsztos kőzetek is, felszíni elő-