Veress Márton: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 23. - Az Északi-Bakony fedett karsztja (Zirc, 1999)

KUTATÁSTÖRTÉNET

alakulhatnak át víznyelőkké, legfeljebb aktivizálódó változataik (VERESS 1986) működési sajátosságaikban mutatnak ilyen jelleget. A víznyelős töbör átmeneti, fedett karsztos formatípus. Ugyanis a víznyelős töbrök nem a karsztkutatásban már leírt és meghonosodott (JAKUCS 1968, 1971a; HEVESI 1980, 1986) kőzethatár mentén alakulnak ki, tehát nem igazi víznyelők. Ugyanakkor nem is tipikus dolinák, miután vízelvezető funkciókkal rendelkeznek. Kialakulásuk nem a dolinákra jellemző felületi leoldódással történik (JAKUCS 1980, ZÁMBÓ 1987, 1993; VERESS-PÉNTEK 1990, 1996), miután a karbonátos kőzetben kialakult jól fejlett oldásos eredetű kürtőben folytatódnak. A kürtők oldásos eredete kizárja az eróziós genetikát, tehát a kőzethatáron kialakult víznyelők elvezető járataira jellemző eróziós fejlődési szakaszt (JAKUCS 1971a). Ugyanis a kőzethatárokon lejátszódó mélységi lefejeződés eredményeként a tipikus allogén karsztokon a felszíni völgyfejlődés a felszín alá helyeződik át (JAKUCS 1971a). A víznyelős töbrök esetében ez nem következik be. Még akkor is, ha e fedett karsztos forma völgytalpon képződik, a völgy további fejlődéséhez annyiban járul hozzá, hogy a völgytalpon lefolyó vizek - a kürtőbe jutva - az oldódás intenzitását megnövelik. A kis lejtésű, lösszel kitöltött völgytalpakon a kürtők eróziós fejlődéséhez hiányoznak a feltételek. Ez a formatípus a hegységben széleskörűen elterjedtnek tekinthető. HEVESI (1991b) a felszíni karsztformák között elkülönít löszben, vörösagyagban, „rányelőben" végződő vakvölgyeket, valamint töbröket (Nagy-Som-hegy) és sekély töbrös kezdeményeket (Tési-fennsík). Úgy látjuk, hogy a különböző kutatók a víznyelős töbröknek minősülő fedett karsztos formákat gyakran víznyelőnek vagy dolinának írták le, aminek két oka is lehetett. - Nem ismerték fel, hogy a felszíni karsztos formák nem kőzethatáron képződtek. - A karsztos formák aljzatain felhalmozódó üledék e mélyedéseket alaktanilag gyakran dolinaszerűvé formálja. A fedett karsztos formák morfológiájával, működési jelenségeivel, fejlődésével, kitöltő üledékeikkel és genetikájával FUTÓ (1980a, 1980b), VERESS (1982a, 1984a, 1986, 1987a, 1987b, 1995), VERESS-SAJTOS-FUTÓ (1990), továbbá VERESS-PÉNTEK (1995a, 1995b) foglalkoztak. Az utóbbi évtizedekben a hegység különböző részeiről eddig még nem ismert, vagy nem számon tartott fedett karsztos objektumáról főleg kéziratos jelentések készültek (KÁRPÁT 1974,1977,1978a, 1978b, 1979,1980; SZOLGA 1975,1979; Alba Regia BKCs. 1976a, 1976b; NÉMETH 1976,1989; KOCSIS 1979; VERESS 1979b, 1980c, 1981b, 1981c, 1984b; VASKOR 1983, 1986, 1988; JAKAB 1986; ESZTERHÁS 1985). Több kutató is leír a hegységből - az itt előforduló karsztos formákhoz képest - nagy kiterjedésűnek számító lefolyástalan vagy rossz lefolyású térszíneket (GERGELY 1938; LÁNG 1958; SZABÓ 1966). Ezeknek közös jellemzőjeként említik, hogy belsejükben akár több fedett karsztos forma is előfordulhat. Gyakoriak a dolomitos térszíneken, de előfordulnak mészkő felszíneken is. Egyes lefolyástalan térszíneket SZABÓ (1966) őspoljéknek minősít. Idős poljék kizárólagos átöröklődéses megmaradására azonban valószínűleg kicsi az esély és csak ritkán fordulhatnak elő. Jellemzőbbnek tekinthető az ilyen formák kialakulásában az anyagtömörödés, valamint a területükön végbemenő recens karsztosodást kísérő mélységi anyagelszállítás (VERESS 1998). A hegység szurdokos vagy szurdokos jellegű völgyei, völgyrészletei LÁNG (1958) szerint epigenetikus-regressziós (Ördög-árok, Kő-árok, Kőmosó), illetve epigenetikus-antecedens (Gaja-szurdok) eredetűek. A felsorolton túl még epigenetikus-antecedensnek tekintjük a Hódos-ér, az Öregfolyás, a Cuha egy-egy völgyrészletét, a Gerence kerteskői szakaszát, de LÁNG-gal ellentétben ide soroljuk a Kőmosó-szurdokot, valamint az Ördög-árok és a Kőárok egy-egy részét. Az epigenetikus-regressziós és epigenetikus-antecedens völgyképződésnek egyik feltétele a völgytalpak alatti üregesedés. Ugyanakkor az üregképződésnek kedvez az átöröklődéses völgyek kialakulása (VERESS 1980a).