Budai Tamás, Csillag Gábor: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 22. - A Balaton-felvidék középső részének földtana (Zirc, 1998)

A TÓTVÁZSONY ÉS BALATONCSICSÓ KÖZÖTTI TERÜLET - TEKTONIKA

Lejtőüledék Elsősorban a márgamedencék peremét borítja és a medencékbe betorkolló völgyek egy részét tölti ki. Anyaga a Veszprémi Márgából, löszből és recens talajból származó finomszemű, laza üledék, ami sok helyen valószínűleg az árhordalékokra települ. Vastagsága feltehetően sehol nem haladja meg az 5 m-t. A pleisztocén végétől napjainkig folyamatosan képződik. Holocén Árhordalék, deluvium A holocén völgyi és lejtőüledékek a pleisztocén hordalékoknál finomabb, kissé koptatott, sokkal kevesebb durva törmeléket tartalmazó, általában szürkésbarna, barna, sok szerves anyagot tartalmazó rétegek, amelyekben a völgyi, eróziós üledékek és a lejtőkről lemosott üledékek keverednek. A képződményt a Szaf.9. fúrás 2,3 m és 5,3 m között harántolta. Alluvium A legfiatalabb, jelenleg is képződő, finomszemű, agyag, aleurit összetételű, általában talajosodott üledékek, réti és öntéstalajok sorolhatók ide. Vastagságuk általában 2,0-2,5 m közötti, a Szaf.8. fúrásban 2,6 m, a Szaf.9. számúban 2,3 m. Elterjedése a Pécselyi-medence és a Balatoncsicsói-medence legmélyebb területén kívül a Nagyvázsony-Veszprémi-fennsík völgytalpaira is kiterjed. A völgyi üledékképződés gyorsaságára, illetve az intenzív erózióra az egyik legszebb Balaton-felvidéki példa a Balatoncsicsó melletti Csorszai-patak által feltárt szelvény a Csukréti-árokban. Az 1978-as építésföldtani felvétel során itt kb. 2 m vastag alluviális-deluviális üledék alatt égetett cseréptöredékeket találtunk Bihari Dániel kollégámmal a meder falában. Ugyanitt a patak kb. 3 m mélyen vágódott saját üledékébe. A viszonylag jól kiégetett, már valószínűleg a történelmi időkből származó cseréptörmelék fölé tehát egyszer még 2 m üledék rakódott, majd az erős bevágódás ebből egy fiatal, kb. 3 m magas teraszt alakított ki. A napjainkban is folyó erőteljes bevágódást a völgy évről évre változó feltártsági állapota mellett egy kis híd elmosása, és az egyik oldalág kiépített szakaszának elhordása is bizonyítja. A híd kőtömbjei, illetve a kiépített szakasz betonlapjai eredeti helyüktől 200-300 m-re találhatók. A jelenlegi erős bevágódást egyértelműen elősegíti a lejtőirányban telepített, kordonos szőlőművelés. A fellazított, csupasz talajon (illetve ma már ennek hiányában a löszön) a lehulló csapadék erős areális lehordassál pillanatok alatt lefut. A lejtő tövében lerakja a fiatal lejtőtörmeléket (néha 5-8 cm-t is egy-egy nagy eső után), majd a patakmeder összegyűjti ezeket a kis felszíni vízmosásokat és itt is erős erózió alakul ki. Tektonika Az alaphegység legfiatalabb képződménye, a felső-triász Fődolomit és a pannon képződmények között hatalmas üledékhiány jellemzi ezt a vidéket is, hasonlóan a Balaton-felvidék jelentős részéhez. Ez rendkívül megnehezíti, sőt az esetek többségében lehetetlenné teszi a