Budai Tamás, Csillag Gábor: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 22. - A Balaton-felvidék középső részének földtana (Zirc, 1998)

BEVEZETÉS

BEVEZETÉS A Magyar Állami Földtani Intézet 1982-ben indította el a Balaton-felvidék földtani térképezési programját. Az 1:10 000-es méretarányú topográfiai térképeken alapuló felvételi munkák a Keszthelyi-hegységben kezdődtek, majd ÉK felé haladva Balatonfűzfő-Berhida térségében fejeződtek be 1988-ban. Az 1:20 000-es méretarányú térképszelvények szerkesztése részben ezzel párhuzamosan, részben ezt követően zajlott; fedett, valamint negyedidőszaki képződményektől fedetlen változatban. A térképezés egyik eredménye a Balaton-felvidék 1:50 000-es méretarányú tájegységi földtani térképe, amelynek kézirata fedett (BUDAI-KOLOSZÁR) és fedetlen változatban (DUDKO) 1990 során készült el. Ezek a térképek azonban sajnálatos módon azóta sem kerültek kinyomtatásra, annak ellenére, hogy a Földtani Intézet térinformatikai részlege a '90-es évek közepére a digitalizált változatukat is előállította. Ugyanez a helyzet a térkép szöveges magyarázójával is, bár a térképezés során keletkezett tudományos eredmények jelentős része önálló cikkekben, illetve jelentések, kirándulásvezetők és disszertációk kézirataiban már napvilágot látott. A térképezési program lezárulása óta eltelt időszak során többször vetődött fel annak az igénye, hogy ne csak egy-egy tudományterület (rétegtan, ősföldrajz, tektonika stb.) újabb eredményei, hanem a Balaton-felvidék egyes régióinak földtani ismertetései is napvilágot lássanak. Különösen aktuális az ilyen jellegű igény kielégítése akkor, amikor a Balatonfelvidéki Nemzeti Park immár megalakult. Ebben a kötetben a Balaton-felvidék középső részének geológiai felépítését mutatjuk be (1. melléklet), amely doktori disszertációnk tárgyát képezte egykor. Az azóta eltelt időszak során született újabb felismerések, vagy korábbi értelmezések átértékelése miatt, helyenként jelentős mértékben kellett az eredeti szöveget átfogalmaznunk, ezzel együtt igyekeztünk az eredeti tárgyalásmódot megőrizni. A területek leírásában gyakran szereplő földrajzi objektumokat külön helyszínrajzon tüntettük fel. A mellékelt földtani térképen történő könnyebb tájékozódás céljára ajánljuk a Balaton 1:40 000-es méretarányú turistatérképének a használatát. A tanulmány mellékleteként lehetőség nyílott az ismertetett terület 1:50 000-es méretarányú földtani térképének megjelentetésére is. A szerkesztés BUDAI-KOLOSZÁR (1990) fedett földtani, valamint DUDKO (1990) fedetlen földtani térképe alapján készült. Az eredeti változatokhoz képest végrehajtott módosításokat részben az időközben megszületett EOFT (Egységes Országos Földtani Térképrendszer) jelkulcsának alkalmazása (GYALOG szerk. 1996), illetve a negyedidőszaki képződmények korábbinál részletesebb bontása és ábrázolása tette szükségessé. Számos változtatást indokoltak továbbá az elmúlt évek során szerzett új rétegtani és szerkezetföldtani ismeretek is. A térkép szerkesztése során törekedtünk a hazai gyakorlatban elterjedt „fedett" és „fedetlen" földtani térképek erényeinek az ötvözésére: a negyedidőszaki képződmények közül csak a fejlődéstörténeti szempontból fontosakat, illetve a jelentős vastagságúakat ábrázoltuk; a bonyolult felépítésű alaphegységről - a lehetőségekhez képest - igyekeztünk „letakarítani" a lejtő- és a helyben maradt törmeléket (pl. a Litéri-vonal zónájában). A térkép jelentős részén a rajzolat felbontása meghaladja az 1:50 000-es méretarányt, ezért - az olvashatóság megőrzése érdekében - rövidített jeleket (indexeket) alkalmaztunk a képződmények azonosítására. fi