Budai Tamás, Csillag Gábor: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 22. - A Balaton-felvidék középső részének földtana (Zirc, 1998)

ZÁNKA ÉS A PÉCSELYI-MEDENCE KÖZÖTTI TERÜLET - REGIONÁLIS FÖLDTAN, RÉTEGTAN - Permotriász üledékciklus

A Felsőörsi Mészkő vastagsága a törmelék elterjedése alapján (monoklinális dőlést feltételezve) a 150-180 métert is elérheti a Farkó-kő alatt, amely érték - a Balatonfelvidék egyéb részein ismerthez képest - kiugróan nagy (BUDAI-VÖRÖS 1988; BUDAI 1992a,b). Buchensteini Formáció A Balaton-felvidék viszonylatában a Dörgicse és Pécsely közötti területen a legszélesebb a Buchensteini Formáció pasztája (elsősorban tektonikus okok miatt), ami lehetővé teszi a rétegsor egyéb területekhez képest behatóbb tanulmányozását. Vászolyi Tagozat A formáció bázisrétegeit barna vagy szürke, zöldesszürke (a Szakadék-völgynél és a Balázs-tetőn vörös), krinoideás, gyakran tufás mészkő alkotja, amelyben sok helyen gazdag ammonites-fauna gyűjthető. Vastagsága mindössze 1-2 méter. Törmelékben megtalálható a Balázs-tetőn, a templomrom melletti szőlőben, a dörgicsei Öcs-hegyen és a Becce-hegyen, az Imer-tetőn, a Les-hegyeken, valamint a Szakadékvölgynél, az Agasmagason és a meggy-hegyi szőlőben, ahol rengeteg apró csigát tartalmaz. A kőzetet alkotó echinodermata vázelemek többsége apró (0,2-1 mm közötti), de néhol 0,5-1 centiméteres nyél- és karízek is előfordulnak a finomabb alapanyagban. A Dörgicse Drt.l. fúrás 2,4 méter vastagságban harántolta ezt a képződményt (3. ábra), amely ORAVECZNÉ SCHEFFER (1987) meghatározása szerint echinodermatás, foraminiferás, tufás biopátit. Ebből a jellegzetes rétegből a legtöbb fosszília a Balázs-templom melletti szőlőből (II. tábla 3,4. kép), valamint a vászolyi Öreg-hegy P-ll/a jelű kutatóárkából került elő (6. ábra, III. tábla): - Balázs-templom (det. VÖRÖS): Hungarites cf. costosus, H. arthaberi, Nevadites sp., Parakellnerites cf. hungaricus, P. boeckhi, Aplococeras avisianum, Flexoptychites acutus, F. cf. angustoumbilicatus, F. cf. flexuosus. - Vászoly, Öreg-hegy, P-ll/a jelű kutatóárok (VÖRÖS-PÁLFY 1989, VÖRÖS 1993, VÖRÖS et al. 1996): Cephalopoda: a szintjelző taxonok mellett (ld. 6. ábra) Michelinoceras cf. campanile, Flexoptychites flexuosus, F. acutus, F cf. angustoumbilicatus, F cf. gibbus. Brachiopoda: Norella refractiformis, Volirhynchia vivida, V. productifrons, Trigonirhynchella sp. aff. délecta, Mentzelia mentzeli, M. mentzeli baconica, M. sp. aff. ampla, Koeveskallina pannonica, Pexidella cf. sturi, Schwagerispira speciosa, Coenothyris sp. aff. vulgaris, Angustothyris sp. aff. suspecta. Meg kell jegyezni, hogy az ősmaradvány-együttes nagyfokú diverzitása miatt a felsorolás csak a fajra meghatározott taxonokat tartalmazza. A faunát uraló ammoniteszek és brachiopodák mellett a 4. rétegen belül Daonella lumasella található. A krinoideás-ammoniteszes mészkő csak törmelékben, míg a rátelepülő néhány méter vastag tufás összlet csak mesterséges feltárásokban tanulmányozható. Mind a Drt.l. fúrásban (3. ábra), mind a vászolyi Öreg-hegyen létesített P-ll/a jelű kutatóárokban jól látható (6, 7. ábra), hogy efölött a rétegcsoport fölött települ az a világosdrapp vagy világosszürke, pados, gumós mészkő, amely elsősorban Dörgicse környékén a Gernye-hegyen és az Öreg-erdőben észlelhető nagy felszíni elterjedésben. A Balázs-templomtól ENy-ra, ugyanebben a rétegtani helyzetben bukkan elő a fenti mészkő, néhol domború héjú apró kagylókból álló lumasellát, ritkán ammonitesz metszeteket is tartalmazva. A rétegsor K felé nem követhető ugyan a rossz feltártság és a tek-