Dietzel Gyula: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 21. - A Bakony nappali lepkéi. (45 színes fotóval) (Zirc, 1997)

A fajok részletes jellemzése

Kultúrterületeken nem tenyészik, így a kemizálás károsító hatásai nem érik. Ez alól az em­lített tómelléki karsztbokorerdók kivételek, mert innen a környék teljes nappali lepke faunáját sújtó vegyszeres kezelés pusztította ki. Védett faj. Bakonyi státusza: 3. Az egész Kárpát-medencében a Lipcse környéki példányok alapján leírt törzsalak repül. Csak fonákjának változékonysága érdemel említést, ott mutatkoznak olykor extrém eltérések, de ezek a ritka aberrációk nem kerültek eld a Bakonyból. Rögzített bakonyi lelőhelye: 26 (26. térkép) 1 b 9 30 66 79 2b 12 38 67 82 3b 13a 57 c 68 85 4b 14 61 69 89 5 a, b, c, d 22 a 64 74 a,b 92 87. Strymon acaciae (FABRICIUS, 1787) Akáclepke Nyugateurázsiai holomediterrán, euryök faj. Mérsékelten melegkedvelő, így Európa észa­ki területei felé erősen ritkul, a Baltikum környékén eltűnik. A Bakonyban jelenleg a leggya­koribb Strymon-t'aj, s az utóbbi években egyre több helyről, s mind nagyobb gyakorisággal került eld. Erdőszéli cserjésekben, ligetekben, virágzó réteken és az utak szegélynövényzetén egyaránt megtalálható. Június elején jelenik meg, s a hónap közepe táján rajzik. Ernyősvirágzatúakon, kakukkfü­vön, a vad margarétán és az ekkor virágzásnak induló fagyaion néhol tömegesen repked. A két ivar igen hasonló egymáshoz, rajzásidejükben, első megjelenésük idejében nincs eltérés. Tömegviszonyai megnyugtatóan magasak, így a Bakonyban repülő akáclepke nincs ve­szélyben. Nem védett faj. Bakonyi státusza: 5. Populációnk megegyezik a Courvoisier által leírt alfajjal (ssp. nostras COURV). Rögzített bakonyi lelőhelye: 29 (27. térkép) 1 a,b 6a 22 a 52 70 87 2b,c 9 23 59 74 a,b 95 3 b 11 b 25c,g,f 66 82 96 4c 12 33 67 85 97 a, b 5 a, b, c, d 20 42 a 69 a, b 86 88. Strymon pruni (LINNAEUS, 1758) Szilvafalepke (25. kép) Ezt a Palearktikumban előforduló fajt hazai irodalmunk a legritkább Strymon speciesnek tartja. Mérsékelten melegkedvelő, mezofil faj, így Európa északi területeiről, Skandináviából már hiányzik. Lokalitását, amely a Bakonyra nézve is igaz, nem tápnövénygondok, hanem minden bi­zonnyal a nem mindenütt adott mikroklimatikus minimumok hiánya okozza. Hernydjának ugyanis dajkanövényei a Prunus-fajok (kökény, szilva stb.), amelyek Bakony-szerte minde­nütt megtalálhatdk. A szilvafalepke május végétől július elejéig repül. Saját feljegyzéseim szerint közel negyven év alatt mindössze két alkalommal lehettem szemtanúja magasabb pél­dányszámú repülésének. Először 1971-ben láthattam a herendi Presits- és Budai-malom kör­nyékén kerti szilván, másodszor 1986-ban Bánd határában a Neustift falurész szélén köké-

Next

/
Oldalképek
Tartalom