Marián Miklós: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 20. - A Bakony hegység kétéltű- és hüllőfaunája (Zirc, 1988)

A fajok ismertetése

60 70 80 90 00 10 20 70 80 90 21. ábra: A hosszúlábú mocsári béka (Rana arvalis wolterstorffi) lelőhelyei a Bakonyban és elterjedése Európában Abb. 21: Die Fundorte des Rana arvalis wolterstorffi im BakonyGebirge und seine Verbreitung in Europa A telet az előzőekben tárgyalt békafajokéhoz hasonló szárazföldi rejtekhelyeken, ritkábban a vízfenék iszapjában tölti. Férgekkel, ízeltlábúakkal, csigákkal táplálkozik, melyekre főleg a nap délutáni óráiban (a fiatalok egész nap) és éjszaka vadászik. Ellenségei közül a baglyok, sün és a menyétfélék a legjelentősebbek. Védelmük érdekében szükség van a nedves területek fenntartására, az egyre fogyatkozó szaporodási vizek pótlására, létesítésére: árkok vizének sekély tócsákká duzzasztása, felhagyott halastavakban fennmaradó sekély állóvízfoltok megőrzése. 11. Rana dalmatina BONAPARTE - Erdei béka Testhossza: 50-78 mm Lelőhelyei: Adásztevel: 1978.09.14., I-Szi - Akli: 1972.10.22., B; 1975.03.20., Szi - Aszófő, séd völgye: 1981.10.09., Szi-I - Balatonfüred, séd völgye: 1979.05.10., I - Bakonygyirót: 1973.07.21., Szi-I - Bakonyjákó: 1965, M - Bakonyoszlop: 1973.07.24., I-Szi - Dudari-patak (Bakonyszentkirály): 1975. 05.04., í; 1976.08.01., Szi-I - Bakonytamási: 1980.02.06., I - Barátok útja (Bakonyszücs): 1965, Sz Belső-tó: 1980., I - Bittva-patak völgye: 1965, M-MO - Bazsi, temető: 1982.07.30. I - Cuha-völgy (Zirc): 1971.08.16., B - Csinger-völgy (Ajka): 1960.06.14., Sz - Csőszpuszta (Tés): 1972.09.02. T - Du-