Marián Miklós: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 20. - A Bakony hegység kétéltű- és hüllőfaunája (Zirc, 1988)

Irodalom

ILOSVAY GY. (1980): Néhány Anura faj ökológiai vizsgálata. In: Tóth S. (szerk.): A nyolcadik Bakonvkutató Ankét: 25-32. Zirc. ILOSVAY GY. (1981): A Farkasgyepűi bükkös ökoszisztéma herpctofaunája. A Veszprém Megyei Múz Közlem., 16:227-231. ILOSVAY GY. (1982): Adatok a Somló-hegy hüllőfaunájának ismeretéhez (Reptilia). Fol. Mus. Hist. nat. Bakonyiensis. 1:181-183. ILOSVAY GY. (1985a): A zirci arborétum herpetofaunájáról. A Bakony természettudományi kutatásának eredményei, 16:87-92. Zirc. ILOSVAY GY. (1985b): Az Északi-Balaton-part és a Balaton-felvidék herpetofaunájáról. Fol. Mus. Hist.nat. Bakonyiensis, 4:191-212. ILOSVAY GY.-SZÍTTA T. (1978): A Bakony gerinces állatainak bibliográfiája 1970-1977. Bakonyi Természettudományi Múzeum. Zirc. JAEKEL, O. (1911): Placohelys placodonta a Bakony felső triászkorú rétegeiből. In: Lóczy L. (18971919): A Balaton Tudományos Tanulmányozásának Eredményei. Függelék: 1-88. JAKUCS P.-DÉVAI GY. (szerk.) (1985): Környezetvédelmi információrendszer. Javaslatterv. Kossuth Lajos Tudományegyetem - Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal. Debrecen-Budapest. JÁNOSSY D.-DARNAY-DORNYAI B. (1961): A Sikaliktya-barlang (Keszthelyi-hegység) szubfosszilis faunája. Vertebr. hung., 3 (1-2) 119-122. JÁVORKA S. (1957): Kitaibel Pál. Akadémiai Kiadó. Budapest. JUHÁSZ Á. (1975): A VEAB környezetvédelmi és tájhasznosítási kutatási területének természetföldrajzi felosztása. MTA Veszprémi Akadémiai Bizottsága. Veszprém. JUSZCZYK, W. (1950): The food of the aquatic frog Rana esculenta L. in the natural water reservoirs and in the artificial fish ponds. Bulletin de l'Académie Polonaise des Sciences et Lettres. Series B. Cracovie. KASZAP A. (1968): Corynichnium sphaerodactylum (PABST). Földtani Közlöny, 98., 1.-425-429. KEVE A. (1972): Herpetológiai jegyzetek a Balatonról és környékéről (1946-1972). Kézúat. KEVE A. (1975): A Bakonykutatás, mint lokálfaunisztikai kutatás szerepe a környezetvédelemben. In: Tóth S. (szerk.) (1975): Az ötödik Bakonykutató Ankét. 31-35. Zirc. KISS J. B. (1985): Kétéltűek, hüllők. Dacia Könyvkiadó. Bukarest. KOGUTOWICZ K. (1936): Dunántúl és Kisalföld írásban és képben IL M. kir. Ferencz József Tudományegyetem. Szeged. KORDOS L. (1984a): A Magyar-Középhegység gerinces faunájának fejlődése az elmúlt tízezer évben. Állatt. Közi., 71:109 117. KORDOS L. (1984b): A bodajki Rigó-lyuk újholocén kitöltésének vizsgálata. Folia Mus. Hist.-nat. Bakonyiensis, 3:31-42. KORODI GÁL J. (1984): Az állatok viselkedéséről. Tudományos és Enciklopédiái Kiadó. Bukarest. KORSÓS Z. (1986):Niche-vizsgálat gyíkokon: elmélet és egy példa. Állatt. Közi., 72 (1985): 101-107. KOWALSKI, W.-MLYNARSKI, M. (1985): Uwagi o piazach i gadach Pieninskiego Parku Narodowego. Ochrony Przyrody R., 31:115 KRASZAVCEV, B. A. (1939): Jescso ob ekologii pritkoj jascserici. Priroda, 9: 85 88. KRETZOI M.-NOSZKY J. (1951). Saurius fog a bakonyi bauxit képződményéből, földtani Közlón) .81. 7-9.:333. LENDL A. (1899): Hazánk néhány speczialitásáról. Term. Tud. Füzetek (Temesvár), 23, (1 -2): 39 55. LÓCZY L. (szerk.) (1897-1918): A Balaton Tudományos Tanulmányozásának eredményei. M. Földrajzi Társ. Balaton Biz. Budapest. LOVASSY S. (1927): Magyarország gerinces állatai és gazdasági vonatkozásaik. Kir. M. Termés/^tudományi Társulat. Budapest. MAJOROS GY. (1964): Őshüllő lábnyom a balatonrendesi permből. Földtani Közlöny, 94. 2: 243-245. MARIAN M. (1982): Néhány kétéltű és hüllőfaj szerepe az Északi- és a Keleti-Bakony ökoszisztémáiban. In: Tóth S. (szerk.): A Magas-Bakony természettudományi kutatásának újabb eredményei: 101 - 106. Bakonyi Természettudomány' Múzeum. Zirc. MARIÁN M. (1987a): A bakony herpetofaunájának múltja, jelene és jövője. Folia Mus. H ist.nat. Bakonyiensis, 6: 129-136. MARIÁN M. (1987b): A zselic kétéltű és hüllő világa (Kézirat). MARIÁN M.-MARIÁN O. (1973a): A Bakony herpetológiai kutatása. In: Tóth S. (szerk): A negyedik Bakonykutató Ankét, 12:34-36. A Veszprém Megyei Múz. Közlem. Veszprém. MARIÁN M.-MARIAN O. (1973b): Anuren-Knochcnreste aus Eulengewöllen. Vertebr. hung., (15): 9 18. MARIÁN M.-MARIÁN O. (1980): A Fenyőfői Ösfenyves kétéltűi és hüllői. A Veszprém M . i Múz. Közlem., 15.: 189-196.