Dr. Medvegy Mihály: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 19. - A Bakony cincérei (Zirc, 1987)
7. Fajlista
bői, Kol - 97: 79.VIII.16. ex p. hársból (79.VII.25.), Med - 105: 70.IV.24. in coll. Sol. leg: Skutovics - 113: 72 .VIII.2., Med-Sol - 123: 72.VI.22., 4, 72.VI.23., 3, hársfa tűzifarakásról, Med-Sol - 138: 64 .VI. 14., Pod - 150: 84.VII.20., 9, Vida. 141. Mesosa nebulosa FABR. - Ködfoltos cincér (28. ábra, illetve 8. ábra) 1 cm-nél valamivel nagyobb, zömök, szürkés összhatású, szárnyfedőin nem élesen határolt fehéres sávokkal. Palearktikus elterjedesu, főleg dombvidékeinken elterjedt, a Bakonyban is sokfelé megtalálható. Sokféle lombosfában fejlődik, de leggyakrabban tölgyben (Quercus) találjuk. Száraz, korhadó, 3-5 cm átmérőjű ágakban fejlődik, gyakran a lárva is a fa belsejében rág. Kerek röplyukon hagyja el a fát. Imágó alakban telel át. Áprilistól júniusig találhatjuk ölfán vagy heverő ágak alján, de száraz ágakról kopogtathatjuk is. Data in coll. BTM-Zirc: 2: 80.VI.7., Tóth - 37: 79.III.15., 7, 79.V.15., Die - 56: 80.III.25., Kol - 61: 80.V.18., 2, Die - 66: 72.VIII., 74.V.1., Bali - 137: 72.V.10., 72.VII.18., Bali - 139: 79.III.4., 3, 79.IV.10., 10, Die - 157:73.V.21., Tóth. AI.: 22: 77.VI.9. száraz tölgyágról kopogtatva, Med - 51: ördög-árok, 82.V.16., Pod - 61: 78.II.2, 3, ex im., 78.11.27. ex im., 4, 79.11.10., 2, ex im., 80.X.25. ex im., valamennyit 4-5 cm átmérőjű száraz tölgyágból, Kol - 105: 72.V.8. in coll. Sol. leg: Zsebedics T. - 145: 79.V.21., Pod. 142. Anaesthetis îestacea FABR. - Szedercincér Fél cm-nél valamivel nagyobb, fekete, barnássárga szárnyfedőkkel. Színezetében hasonló az Anisarthron barbipes SCHRANK fajhoz, de az laposabb, a szedercincér hengeresebb. Palearktikus elterjedesu, hazánkban a domb- és hegyvidéken elterjedt, de nem tömeges. Sokféle lombosfában, cserjében (szeder - Rubus) megél, mégis elsősorban tölgy (Quercus) a tápnövénye. A száraz, vékony még fán levő alsó ágak végében fejlődik, a bélben bábozódik. 2 éves fejlődésű. Alkonyatkor aktív, (fénycsapdából is előkerült) nappal rőzséken megbújik. Kopogtatással gyűjthető június-júliusban, illetve jól nevelhető. Data in coll.: 22: 87.VII.8., tölgyről kopogtatva, Medvegy Zoltán, 31: 75.IV.28. ex 1. molyhostölgyből, 20, Gas., 83.III. 19. ex 1. dióból, Szék - 61: 78.V.26., ex 1., Kol - 105: 70.VI.15., 70.VI.17., Sol - 118: 77.VII.20. szelídgesztenyésben elhelyezett fénycsapdából, in coll. Pod, leg: Bürgés Gy. - 138:64.VI.12. Pod. 143. Saperda carcharias L. - Nagy nyárfacincér 2,5-3 cm-es, szürkéssárga, sárga, vagy az ab. grisescens MULS. változat esetében fehéresszürke összhatású a molyhos szőrzet miatt. Szárnyfedői középső részében egy világosabb harántsáv is kivehető. Euro-szibériai elterjedesu. Hazánkban is elterjedt, de míg az ország egyes vidékein, főleg ártéri erdőségekben, telepített fűzesekben kártevőként is fellép, a Bakonyban nem mondható gyakorinak. Életmódja jól ismert (SZONTAGH 1971). Nyár - (Populus) és fűzfélékben (Salix) fejlődik. A kéreg repedéseibe helyezett peték áttelelnek. A lárva 2-3 évig fejlődik, mélyen befúrja magát a fatestbe, ezzel műszakilag erősen károsítja a fát. Június végétől szeptemberig a fák törzsén, leveleken található az imágó. Gyakran látunk a fa tövében jellegzetes, kihullott rágcsálékot. Data in coll. BTM-Zirc: 66: 72.VIII.2., Bali - 137:71.IX.2., Bali - 143:67.VI.24., Tenczer. AL: 41: Széki-erdő, 79.VII.13., Pod - 61: 68.VIII.16., Szeő, 83.VII.2., Pod - 104: 70.IX.9. in coll., Sol. leg: Sólyom I. - 127: 83.VII.18. in coll., Kol. leg: Csizmadia F. - 150: 71.VI.26., Sol. 144. Saperda populnea L. - Kis nyárfacincér (lásd a hátsó borítón) 1 cm körüli, sárgásszürke összhatású, szárnyfedőin egymás alatt 4-5 világossárga szőrfolttal. Palearktikus elterjedesu, hazánkban is mindenfelé elterjedt, fiatal fűz (Salix) és nyárasokban (Populus) kártevőként is fellép. A Bakonyban viszonylag kevesebb helyen találkozunk vele, de egy-egy lelőhelyén rendszeresen megfogható. Életmódja nagyon jól ismert (SZONTAGH 1967): 2-6 éves fiatal fákba, vagy öregebb fák vékony hajtásaira a nőstény fejjel lefelé állva patkó alakú sebet rág, ebbe helyezi el a petét. Itt gubacsszerű képződmény keletkezik, ebből táplálkozik a lárva, majd az ág belsejébe nyomul bábozódni. Május-júniusban az imágókat fiatal hajtásokon találhatjuk. Data in coll. BTM-Zirc: 56: 79.V.17., Kol - 61: 78.II.2. ex L, Die. AL: 49: 83.IV.30., Pod - 61: 79.V.17., 3, 82.VI.8. rezgőnyáron, 6, Kol - 144: 78.V.30., 8, 79.V.20., 3, fiatal, 1-2 m magas, bokorszerű rezgőnyár hajtásairól Med - 150: 72.VI.4., Sol.
