Dr. Medvegy Mihály: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 19. - A Bakony cincérei (Zirc, 1987)
7. Fajlista
Data in coll. BTM-Zirc: 8: 58.VI.17., 64.VI.8. Papp, 72.VI.4., 3, Tóth, 83.V.12., Pod - 10: 78.V.28., Die - 17: 74.VI. 5., Kas - 19: 75.V.18., Med - 24: 69.VII.9., TóthL - 26: 73.V.30., Tóth, 78.VI.4., Die, 79.V.22., Tóth - 35: 79.V.22., Szal - 37: 79.V.19., 2, Bali - 44: 72.VII.2., 74.V.8., 8, 74.V.13., Tóth, 75.V. 10., 78.V.23., Kas, 78.VI.8., 2, Szúr, 78.VI.8., 2, Kas, 79.V.19., 2, Hav, 79.VI.19., Tóth -50:70.VI. 27., Tóth - 51: 57.VI.19., Papp, 76.V.15., Tóth, 83.V.1L, Pod - 54: 71.VI.28., Tóth, 74.V.27., 74. V.30., 74.V.26., 76.V.26., 2, 76.VI.4., Bali - 56: 79.VII.2., Kol - 58: 72.VI.1L, 2, 73.VI.5., 2, Tóth - 61: 62.V.17., Papp, 78.V.24., Kol, 78.V.31., Die - 63: 72.VI.6., Tóth - 66: 72.V.23., 6, Bali, - 75: 72.V.25., 4, Tóth - 80: 73.V.28., 3, Tóth - 82: 72.V.27., 3, Tóth - 86: 62.VI.16., Papp - 90: 63.V. 12., 2, Papp - 102:63.V.15., Papp - 111: ?4.V.21., Tóth - 113:75.VIII.l. - 132: 72.V.23., Tóth 134: 63.V.14., Erd 69.VI.27., Papp - 135: 72.VII.5., 78.VI.18., 83.V.15., 83.V.21., Tóth - 137: 72.IV.25., 72.V.16., 72.VI.4., 72.VI.6., 73.V.31., Bali - 139: 58.VI.4., Papp, 79.VI.3., Die - 141: 78.V.21., Roz, 78.V.21., Ádám - 146: 65.VIII.10., 2, 65.VIII.19., Bezs, 76.VI.6., Bali, 77.V.21., Sip, 77.V.26., Bali, 78.VI.2L, 4, Sip - 148: 76.VI.10., 76.VI.25., 2, Bali - 157: 71.V.13., Tóth, 74.V.27., Kas. AI.: 20: 73.V.26., 82.V.21., 82.V.23., 3, Med - 38: 72.V.24., Sol - 46: 78.V.29., 3, Med, 81.V.23., 81.V. 25., Szeő - 61: 78.III.10. 2 ex 1. csalán, Kol - 82: 76.VI.6., Pod - 88: 77.IV.24., Pod - 105: 71. V. 9., Sol - 113: 84.VI.2., 40, Vida, - 150: 72.VI.2., Med, 72.VI.5., Med-Sol. 137. Agapanthia cardui L. - Sávos bogáncscincér 1 cm körüli, fekete, a szárnyfedők fémes fénnyel, közepükön a varratnál 1 világos sávvá összeolvadó hoszszanti fehér csíkkal. Ponto-mediterrán elterjedesu, s bár hazánkban sokfelé elterjedt, azért csak ritkán tömeges. A Bakonybol is sok helyről előkerült. Többféle lágyszárúban fejlődik. (DEMELT 1966) szerint Chrysanthemum, Eupatorium, Heracleum, Senecio és Valeriana officinalis), a Bakonyban leggyakrabban margarétafajokon (Chrysanthemum) láttuk. Az imágó májustól júliusig tápnövénye szárán, levelein található. Data in coll. BTM-Zirc: 5: 62.V.9., Papp - 21: 77.VI.9., 2, 78.V.28., 5, Med - 26: 78.VI.4., Die -44: 81.VI.21., Bali - 80: 69.V., Vesz - 124: 78.VII.8., Bal - 135: 83.V.17., 83.V.20., Tóth - 137: 73.V.31., Bali 141: 78.V.L, Roz - 148: 76.VI.25., Bali. AI.: 20: 82.V.23., 83.V.21., Med - 22: 78.V.28., 3, Med., 81.V.25., 3, Kol - 31: 78.VII.7., Pod - 79: 80.VI.14., Szeő - 144: 78.V.30., Med, 82.V.22., Szeő - 147: 63.VI.14., 4, fűhálózással (TÓTH 1968) - 150:72.VII.16., Med. 138. Calamobius fllum ROSSI - Szalmacincér (27. ábra) 1 cm-es, vagy kisebb, nagyon keskeny, hengeres alakú, szürkésfekete, a varratnál egy hosszanti keskeny világos sávval, mely azonban sokszor alig látszik. Pontomediterrán elterjedesu. Hazánkban KASZAB (1971) még nagyon ritkának és szórványosnak tartotta, a Bakonybol nem tudta említeni. Az egész Balaton körül, így természetesen a Balaton-felvidéken is sokfelé igen nagy számban foghatjuk május végétől június végéig a különböző lágyszárúakon tartózkodó imágót. (Legkönnyebben fűhálózással.) A tarackbúza (Agropyron) szárában fejlődik. Védett állatunk, eszmei értéke 1000 Ft. Itt, e nagy számban is fogható állatnál szeretnék kitérni a rovarvédelemre, mely a gyűjtők körében eddig már számtalan vitát kiváltott. Ezt az állatot Balatonakaiiban 1974-től kezdve rendszeresen figyeltem. Sorozatos gyűjtése ellenére soha sem figyeltem meg egy-egy adott területen az állomány csökkenését. Ezzel szemben egy ízben tarlóégetés után két évre, egy másik helyen mezőgazdasági művelésbe vonás, illetve magántelkek kialakítása miatt végleg eltűnt arról a területről. Ez is mutatja, hogy az egyedgyűjtéssel gyakorlatilag nem tudunk egy cincérfajt kipusztítani, ellenben ha az élőhelye megváltozik, a rovar onnan kipusztulhat. Ezek alapján is a hasznos ismereteket nyújtó rovargyűjtés tiltása célszerűtlen (legalábbis sok, részletesen meghatározható rovarcsoportnál) hiszen például ezen faj új, 1971-ben még nem ismert (KASZAB 1971) lelőhelyeit is csak a gyűjtés révén ismerhettük meg. Ha egy rovart védeni akarunk, akkor az élőhelyét kell védeni, annak változatlanságát kell biztosítani. Ebből az is következik, hogy nem az úgynevezett ritka rovarfajok vannak veszélyben, hanem azok, amelyeknek az élőhelyét fenyegeti veszély (MEDVEGY 1983). Data in coll. BTM-Zirc: 20: 75.VI.8., Med - 31: 82.VI.27., 3, Pod - 135: 83.V.17.. 6, Tóth - 139: 78.VIII.6., Die. Al.: 20: 74.VI.27., 2, 81.V.22., 80, 82.V.21.. 20, 82.V.23., 6, Med, 82.VI.28., 15, Kol., 84.VI.17., 20, Med - 31: 76.VI.19., Szék, 82.VI.27., Szeő, 82.VI.27., Pod - 127: 87.VII.1., Kol - Med - 135: 83.V.7., Pod.
