Dr. Medvegy Mihály: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 19. - A Bakony cincérei (Zirc, 1987)

7. Fajlista

Tóth - 51-57.V.22., Papp - 54:67.V.3., 67.VIII.16., 2, Papp - 59: 63.IV.17., Papp - 61: 62.V.17., 63.V.26., Papp, 79.V.25., Die, 80.V.21., Kol - 66: 72.V.23. - 68: 73.V.2., Bali - 74:67.V.7., Ner 76: 68.IV.15., TóthL - 77: 72.V.26., Tóth - 87:63.V.30., Papp - 101: 71.V.27., Tóth, 74.VI.4., Ban - 103: 62.IV.22., 62.IV.26., 62.V.21., 62.V.29., 62.VI.8., 62.VI.17., Nov - 108: 78.V.22., Bali - 124: 63.V.7., Papp, 78.VII.6., Szúr - 125: 62.IV.8., Papp - 135: 63.VL, Asztalos, 69.IV.9., 2, TóthL 137: 72.IV.11. 3 db, 72.IV.2L, 12, 72.IV.22., 14, 72.IV.24., 7, 72.IV.25., 2, 72.V.1., 7, 72.V.16., 72. V. 22., 73.IV.2., 6, 73.V.20., 73.V.31., Bali, 77.V.8., Roz - 146:57.VI.4., Papp, 65.VIII.10., 7, Bwezs, 77.V.26., Bali - 157: 57.VI.27., 3, Papp, 72.V.9., Tóth. AL: 20: 72.VI.4., 2, Med - 31: 76.VI.19., Pod - 38: 83.IV.13., 2, Vida - 51: 68.V.12. in coll., Sol, leg: Soltész Györgyné - 61: 78.VI.2., 3, Kol - 107: 69.IV.30., Sol - 144: 80.IV.17., 3, 81.IV.9., Med. 117. Acanthoderes clavipes SCHRANK - Tarka cincér 1 cm körüli, vagy kevéssel nagyobb, zömök testalkatú. Szárnyfedőin fehéres, barnás és fekete molyhos szőrzet van, az összhatás szürkés-tarka. Az egész palearktikus régióban előfordul. Hazánk hegyvidékein is elterjedt, de a Bakonyban nem találjuk mindenütt, s nem tömegesen. Sokféle lombosfában fejlődik, a Bakonyban nyírben (Betula pendula), bükkben (Fagus silvatica), hársban (Tilia) bizonyosan megél. 2 évig fejlődik, a kéreg alatt él a lárva, sekélyen a fában bábozódik. Az imágók ovális röplyukon hagyják el a fát. A száraz, vagy földön heverő törzseket részesíti előnyben. Az imágó nappal rejtőzködik, júniustól augusztusig elsősorban farakásokról gyűjthetjük. Data in coll. BTM-Zirc: 68: 78.VII.29., Die. AL: 49: 76.VIII.12., Mész - 49: Kék-hegy, 83.VI.12., Szal, 83.VII.23., 2, Ret - 68: 83.VI.12. in coll. Kol. leg: Koloszár Andrásné - 81: 76.VIII.12., 5, 77.VII.17., 2, Mus - 83: 72.VII.20., 2, Med - 123: 72. VI.22., Sol-Med, 72.VI.28., Med - 150: 76.VIII.12. in coll. Pod, leg: Mész. 118. Acanthocinusgriseus FABR. (Jav.: Szürke daliáscincér) (24. ábra) 1 cm-es karcsú, szürkés színű állat, szárnyfedőinek közepén egy nem élesen határolt világosabb harántsávval. A hímek csáphossza az 5-6 cm-t is elérheti. Euro-szibériai elterjedesu. KASZAB (1971) hazánkban ritkának tartja, a Bakonybol nem tudja említeni. A Bakony több pontján sikerült megtalálnunk. Erdei fenyőben (Pinus silvestris) találtuk, a vastagabb ágakban, vagy magában a törzsben fejlődik, leggyakrabban ott, ahol csak vékony, hártyás kéreg van, ilyen esetekben kissé mélyebben él a lárva a fában, mint az erősebb kérgű ágak esetében, de a bábozódás mindenkor a farészben történik. Az imágó nappal a kivágott törzsek alján rejtőzködik, este aktív, fényre is repül. Este zseblámpával a vágási lapokon találhatjuk meg június-júliusban. Data in coll. BTM-Zirc: 61: 79.VI.28., Kol - 137: 78.VII.2., Bali. AL: 50: 72.VI.5. VII.8., 73.VII.26., 75.VIII.16., erdefenyo törzsek alsó oldalán, Med, 76.V.6., Mus, 77.VII. 8., Med, 80.VII.26., 80.VIII.10., 4, 80.VIII.15., 8, 83.VIII.10., 11, Mus - 61: 79.V.22., 79.VI.3., 79. VI. 6. ex im. lucfenyőből, Kol, 85.VI.8., 5, ex im., 81.VI.15., 4, ex p. (VI.8.), 85.VII.3-6., 3, ex 1. (85. VI.8.) ugyanazon luctörzsekben vegyesen voltak 1985.VI.8-án imágók, bábok, lárvák, Med-Kol 115: 71.VI.18. in coll. Sol. leg: Hadarics E. - 127: Miklós-Pál-hegy, 78.VI.2. ex im., 2, feketefenyőből, Kol - 138: 64.VI.5., Pod - 146: Állatkert, 64.VII. Juh - 150: 71.VII.13. Med-Sol, 71.VII.16. zseblámpával este, sötétben 20 óra 30-kor kopuláló párerdeifenyőrakás egyik vastag törzsének vágási lapján Med-Sol - Stajrits Zoltán, 1 másik vágási lapon 1 hím Sol-Med, 72.VI.2., 3, Med-Sol, 2, Sol-Med, 73. VII.26., 3, 73.VIII.5.,Med. 119. Acanthocinus aedilis L. - Daliás cincér Testhossza a másfél cm-t meghaladja, csápja pedig a nőstények esetében (ezeknek tojócsövük van) kétszeresen, a hímek esetében 5—6-szorosan is meghaladja a testhosszt. A szárnyfedők utolsó harmadában sötétebb harántsáv látható, az előtör első részében egymás mellett 4 sárga pötty van. Egyébként a színe fakó szürkésbarna. Eszak-palearktikus elterjedesu, hazánk és a Bakony fenyveseiben többfelé megtalálható, de nem általános. A Bakonyban elsősorban erdei fenyőben (Pinus silvestris) él, főként a vastag kérgű facsonkokat, fatörzseket támadja meg. A lárva a kéregben rág, itt is bábozódik, de ha nem elég vastag a kéreg, a bábbölcsőt néha a fatestben készíti el. Imágóként telel át vagy még a bábbölcsőben, vagy ha a kora ősz jó meleg, illetve a fejlődési helyet sok napsugárzás éri, már augusztusban előbújik, s a kéreg alatt telel át. Fő rajzasi ideje április-május. Nappal heverő törzsek alján megbújik, hosszú csápját a testével párhuzamosan hátrafelé tartja, de néha meleg napokon a déli órákban is rajzik, repked, egyébként alkonyati jószág. Data in coll. BTM-Zirc: 50: 73.IX.7., TóthL, 75.VII.16., Med, 75.VIII.17., Pod, 79.VIII.26., 16, Szal - 52: 64.V.29., Papp - 109: 71.IX., 72.VIII.29., 28, Bali - 137: 71.IX.1., 66, 73.VIII.4., Bali - 150: 74.IV.5., 75. VIII.17., 7, Med.