Dr. Medvegy Mihály: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 19. - A Bakony cincérei (Zirc, 1987)
7. Fajlista
Data in coll. BTM-Zirc: 66: 72.VIII.12., Bali - 124: 62.VII.27., Papp - 137: 71.VI.22., 73.VU.11., 2, 73.VII.12., 2, 73.VII.13-, 73.VIII.1., Bali - 143: 68.VII.27., Tenczer K. Al.: 104: 71.VII. 7., in coll. Sol, leg: Jasztrab Éva - 104: Győrság, 69.VI.5., in coll. Sol, leg: Burján Ä. 105: 69.VII.6., Sol - 107: 71.VII.22., Sol - 115: 71.VII.11. in coll. Sol, leg: Nagy M., 71.VI1.17. in coll. Sol, leg:Hadarics E. LAMIINAE 108. Monochamus sartor LATR. - Nagy fenyvescincér 2-3 cm-es testű, barnásfekete színű, hosszúcsápú cincér, a nőstény csáphossza is meghaladja a testet, a hímé pedig több, mint kétszer olyan hosszú. A szárnyfedőknek enyhe fémes fénye is van, az első harmadban, közel a varrathoz egy-egy alig felálló bütyök is észlelhető. Boreomontán faj. A Kárpátokban elterjedt, de hazánkban legfeljebb csak a nyugati határszélen és a Zemplénben képzelhető el. A Bakonybol egyetlen irodalmi adatunk van, a bizonyító példányt nem sikerült megtalálnom. KUTHY (1896) Zircről (157.) említi. Egyébként fenyőfélékben (Pinus, Picea, Abies) él, a lárva mélyen; a fában bábozódik, július-augusztusban rajzik, elsősorban farakásokon, fenyőrönkökön fogható. 109. Monochamus sutor L. - Kis fenyvescincér 2-2,5 cm hosszú, nagyon hasonlít a nagy fenyvescincérhez, de szárnyfedői tompafényűek, a szárnyfedőkön kiemelkedő dudor nincs. Boreomontán elterjedesu, s míg a Kárpátokban az eló'ző fajnál is gyakoribb, hazai előfordulásáról csaknem ugyanazt mondhatjuk el, mint nagyobb rokonáról. A Bakonyban csak behurcolt példányként tudom elképzelni, de nem kizárt, hogy meg is honosodhat. Életmódjáról ugyanaz mondható el, mint a nagy fenyvescincéréről. Data in coll.: 63: 80.VIII.4., Vesz - 104: Belterület, in coll.: Sol - 109: 70.VII., MusA - 146: Belterület, utcán, 80. VII. Gas. 110. Monochamus galloprovincialis OL. ssp. pistor GERM. (Jav.: Foltos fenyvescincér) (21. ábra) 1,5-2,5 cm-es, sárgásfekete testű, halványan kivehető okkersárga harántfoltokkal. Míg a törzsalak Délnyugat-Európában, addig ez a nálunk is többfelé előforduló alfaja Délkelet-Európában él. A Bakony fenyveseiben (Pinus) többfelé előfordul. A lárva a kéreg alatt rág, egy helyen a járat szabálytalan alakú, nagyon széles lesz, majd innen egy ellipszis alakú, igen durva fehér rágcsálókkal eltömött nyílás mutatja, hol ment be a lárva bábozódni a fába. A vékonyabb (3-8 cm átmérőjű) ágakban a középig is bemegy, e^y keveset még hosszirányban is halad, majd a bemenettől kb. 10 cm-re teljesen szabályos kerek röplyukon hagyja el a fát. Vékonyabb, vastagabb törzságakban egyaránt előfordul. Az imágó is táplálkozik: kerek foltot rág a kéregre. Alkonyatkor aktív, napközben általában rejtőzködik, de napos időben gyakran mászkál farakásokon, de mindig csak friss vágásún. Júliusban, augusztus elején rajzik. Data in coll.: 32: 78.VI.18., Pod - 44: 82.V.23., Pod - 50: 72.VIII.9., este sötétben, zseblámpával, fiatal, kivágott, de még leveles erdefenyo törzsén mászott, a törzs átmérője kb. 10 cm volt, Sol-Med 72.VIII.l2., 72.VIII. q6., 2, napközben ugyanezen törzs aljáról, Med-Sol, 76.VI.30., Mus, 80.VII.5., Szeő, 80.VII.20., 3, 80.VII.26., 4, 80.VIII.3., 80.VIII.10., 2, 80.VIIL15., 10, 83.VIII.10., 5, 83.VIII.16., 13, Mus - 55: 79. III.16., 79. III.18., 79. III.20. mind ex 1. kidőlt, még száraz levelű kb. 10 cm törzsátmérőjű erdefenyo törzsrészből Kol, 79.V.26-án ezt a törzset feldaraboltuk, otthon ex im. 79.V.26-án és 27-én 1 hím és 1 nőstény, 28., 29., 30-án l-l hím, 31-én 2 hím és 2 nőstény, VI. 1-én 1 n' tény, Med-Kol - 135: (KASZAB 1971) - 87: 71.VII.24. Frissen vágott erdefenyo farakáson 3 hím és 1 nőstény. A nőstény egy vágási lapon napozott, a hímek a farakás belsejében rejtőztek, Med — 90: 79.VI.16., erdefenyvesben csalánlevélen pihent egy hím, Med - 104: 70.VI.26. in coll. Sol, leg: Bálint Ferenc - 115: 69.VI. 5., in coll. Sol, leg: Nagy M - 138:64.V.22., Pod. 111. Lamia textor L. - Takácscincér 2,5-3 cm-es, egyszínű szürkésbarna. Euro-szibériai elterjedesu, hazánkban inkább a síkabb vidékeken található, a Bakonyban elég szórványos. Fűz (Salix) és nyár (Populus) törzsek alsó részén, crősebb gyökerekben fejlődik, 2 éven keresztül. Május közepétől júliusig rajzik. Lomha mozgású, többnyire a földön esetleg a levélzeten mászkál, alkonyatkor, éjjel aktív. Ellentétben a hozzá hasonló alakú gyászcincérrel, a Lamia jól repül. Data in coll, BTM-Zirc: 38: 73.V.26., Ban - 61: 60.VIL, Die - 65: 57.VIII.27., Papp - 81: 65.V.25., Papp - 101: 74.VI.4., Ban - 127: 78.VI.21., Die - 146: 57.VI.4., Papp.
