Eszterhás István: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 18. - A Tihanyi félsziget barlangkatasztere (Zirc, 1987)
Több helyet jelentő azonos nevek és felcserélt nevek használatából adódó félreértések magyarázata - A Ciprián-forrás vízelemzési adatai
Keszi-barlang /Margittay/ Keszi lyuka /Csemegi/ "D"-barlang /Rorner/ Több helyet jelentő azonos nevek és felcserélt nevek használatából adódó félreértések magyarázata A Hármas-hegy hibásan való bővebb értelmezése A Hármas-hegy a Tihanyi-félszigetnek az a központi, forráskúpokkal bőven települt alacsonyabb hegycsoportja, amely a ]3első-tó déli partjáról nézve három kiemelkedést mutat. Eszak-déli kiterjedése 400 m, kelet-nyugati 700 m, legmagasabb pontja az Aranyház /185 m/. Hibásan bővített értelmezésében az antennákról jól felismerhető 211 m magas Kerék-hegyet /Kerek-hegyet/ is hozzászámítja néhány térkép 03 írÓ3. A Cser-hegy hibásan való bővebb értelmezése A Cser-hegy a szarkádi Hos3zú-mezőt északkeletről ölelő hosszt! ívű hegy /200, egyes térképeken 210 m/. Régen cser tölgyes, ma fekete fenyő-erdő borítja. Ettől északra, tőle alacsony nyereggel van elválasztva a Kerékhegy, de mivel egy vonulatot képeznek, gyakran kiterjesztik a Kerék-hegyre is a Cser-hegy elnevezést, ami a barlangok elnevezésében is zavart okoz. /Pl. a Kerék-hegyi-gejzírüreget korábban Cser-hegyi gejzírkúp üregének, vagy Cser-hegyi-forráskürtőnek említették/. A. : ."Betömött-barlang" kifejezés más-más leírásoknál nem ugyanarra az üregre vonatkozik. Hiszen a Tihanyi-félszigeten több barlangot is betömtek. E tanulmányban a Betömött-barlang az Aranyház és a Belső-tó közötti.kúp é3zaki részén lévő barlang. Az OKTII barlangkatalógusának irodalmi utalása négy munkát említ, mely ilyen nevü barlangra vonatkozik, valójában azonban csak egy, HOPPER /1934/ írása szól erről a barlangról - a másik három nem; BERTALAN /1958/ és PÁVAI /1931/ írása a Kőfejtő gejzírüregére vonatkozik, MARGITTAY /1942/ írása pedig az Aranyház betömött sziklaüregét említi így. A "Kőfejtő gejzírürege" kifejezés Mivel, hogy gyakorlatilag a legtöbb barlangot rejtő forráskup kőfejtő volt, szintén felreértések forrása. Jelen feldolgozás szerint a Kőfejtő gejzírürege az Aranyháztól délre lévő, majdnem teljesen lefejtett kúp rombarlangja. Erre a barlangra vonatkozik BERTALAN /1958/ é3 PÁVAI /1931/ leírása, továbbá HALÁGZ /1959 3/2 jelzése és nem a Betömött-barlangra, vagy az A- • ranyház betömött sziklaüregére, mint az az OKTII barlangkatalógusának irodalmi utalásóban tévedésből bekerült. A "Betömött-sziklaüreg" kifejezés E tanulmányban konkrétan az Aranyház betömött sziklaürege, az Aranyház forráskúpjának északnyugati oldalában lévő üregre vonatkozik, melyről ugyan pontos megnevezés nélkül HOPPER /1934/, MARGITTAY /1942/ és TÖRÖK /1937/ is ír. A Ciprián-forrás vízelemzési adatai /Elemezte: Barabás L-né 1966/67-ben a MÁPI laboratóriumaiban/ Rótegforrás a pannon homok és agyagos kőzetliszt határán. Vízhozam = 3 l/perc Hőmérséklet = 11°C /25°C levegő hőmérséklet mellett/
