Eszterhás István: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 18. - A Tihanyi félsziget barlangkatasztere (Zirc, 1987)

Feltáró és tudományos kutatás

a külszínhez képest. A hőmérsékletváltozások görbéi o,5 - 1,5 órán belül követik a felszínit. Az esetek többségében 2-7 Celzius fokkal alacsonyabb a barlangok nyári hőmérséklete a felszíni hőmérséklettől nappal, éjjel viszont majdnem ennyivel magasabb. /Téli hőmérséklet-adataink nincsenek./. A napverte barlangoknál pozitív hőmérsékleti anomália alakul ki /pl. Csúcs hegyi-üreg/, A relatív páratartalom fordítottan arányos a hőmérséklettel, általában 0-15 % különbség tapasztalható a külszín és a barlangok között /nappal o. barlangok javóra, éjjel a külszín javára/. Biológiai megfigyelésekot, gyűjtéseket a barlangokban a többszöri 1-2 napos ottartózkodásunk korlátai miatt nem végeztünk. Csupán más irányú tevékenységünk közben néha észrevettünk egy-egy növényt, vagy állatot, illet ve azok jelenlétének nyomait, így csak igen hézagos képet alkothatunk a ti hányi barlangok élővilágáról '. Ennek ellenére úgy vélem, lényegesen nem telhet el élőviláguk összetétele a felszínitől, csak a szerényebb miliő miatt szegényebb az, mert relatíve nagy nyílású kis barlangokról van szó. Ä szikleereszek, rombarlangok növényzete a környezetéhez hasonló, sok lágyszárú, alkalmasint cserjék, fák nőnek benne, falukon a moha, a zuzmó gyakori. A zártabb barlangok növényvilága lényegesen szerényebb, inkább csak algák, mikrogombák, zuzmók élnek bennük. A legtöbb barlangban észrevettünk ízeltlábúakat /ikerszelvényeseket, szúnyogokat, legyeket, pókokat/. Néhány esetben azt tapasztaltuk, hogy a szűkebb bejáratú barlangokba rókák költöztek. A barlangok történeti adatairól ásatási lehetőség híján csak keveset tudunk. Az emberek a természetadta üregeket általában, koronként más és más for mában kihasználják. Ez alól a tihanyi barlangok sem lehettek kivételek. Nagy valószínűséggel mondhatjuk, hogy a PorrÓ3-barlang az egykori Tihanyi-vár egyik bástyájának a^várőrség által használt helyisége volt /ZÁKONYI 1963/. A barlangot rejtő, kiemelkedő .forráskúpot kis átalakítással, rá építéssel alakítottak bástyává. A barlangban látható tágítást szolgáló faragások is valószínűleg ez időből származnak. Hasonlóan használhatták védelmi célokra a Csúcs-hegyi-forrásbarlangot az ottani őrtorony tőszomszédságában, bár erről semmi tárgyi bizonyíték nincs /ÉRI - KELEMEN - NÉMETH TORMA 1969/. A II. Világháború idején a német hadsereg által megerosített "Balaton-vonal" egyik helyi láncszeme volt a Csúcs-hegyi-forrósbarlang és környéke/ mint Zákonyi Ferenc elbeszéléséből értesültem róla./ A barlangok egynémelyikében található kormozós inkább a közelmúltból , származik, de ennek vizsgálata nem történt meg.