Eszterhás István: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 18. - A Tihanyi félsziget barlangkatasztere (Zirc, 1987)

A Tihanyi-félsziget barlangjai

az előbbit. A rombarlang említése is csak ESZTERHÁS-tól /1983/ ismert. A rombarlang egy négyszögletes, 180 cm mély, nyitott felével északkeletre néző beszakadás. Befelé tartó hossztengelye mellett 3 m» széltében 2- m-es a barlangmaradvány. Jobb oldali fala erősen aláhajló, boltozódásszerű. E falat sűrűn borítják apró pizolitok. Alja lágyszárú növényekkel benőtt törmelék. Feltárása barlanggá növelné a beszakadást és további makroformákat tenne hozzáférhetővé. Mai állapota szerint csekély jelentőségű rombarlang. Irodalma: 37. 34. Hosszú-mezői 1. üreg A szarkádi Hosszú-mező északnyugati részének egyik kapujában van. Megközelíthetjük, ha a„Belső^ tót a Szarkáddal összekötő szekérúton haladunk a IIoszszú-mezői déli út elágazásáig. /Vigyázat, a Hosszú-mezőre két, egymástól 5060 m-re lévő, nagyjából párhuzamos út vezet!/ Innen, mintegy 50 m-t megyünk délkelet felé 03 balról megláthatjuk a két barlangromot is tartalmazó forráskupot. A Hosszú-mezői 1. üreg a kúp északkeleti tövében van. Korábban csak ESZTERHÁS /1983/ említette, bár régebben ismert üregnek látszik. Az üreg előterét félkör formájú 2 - 2,5 m mély beszakadás alkotja. A beszakadás szélessége 3 m körüli. A barlangméretet el nem érő üreg 60 cm széles, 150 cm magas szája északkelet felé néz. A bejáratot egyetlen 150 cm hosszú és ugyanilyen magas bonyolult formájú üreg követi. Befoglaló kőzete lyukacsos kevésbé meszes hidrokvarcit. Falain,mennyezetén az Oldásos formák jól felismerhetők. Alját és előterét laza kőtörmelék alkotja. Nyugati falába .fölül gyökerek lyukadtak be. Feltárása barlangmóretűvé tenné a csekély jelentőségű üreget. Irodalma : 37. 35. Hosszú-mezői 2. üreg Ugyanannak a forráskúpnak a délkeleti falában található, mint ahol a Hosszúmezői 1. üreg is van. Hasonlóképpen juthatunk el hozzá, mint az előbbihez. Bizonyára régen ismert üregről irodalmi említést előszöt ESZTERHÁS /1983/ tett. A barlangméretet meg nem haladó üreg 80x80 cm-es szája délkelet felé néz. Az ezt követő fülke szintén 80 cm hosszú, mennyezetén oldásos üstforma, az alját kifelé lejtő törmelék képezi. A fülke jobb belső végétől 2,5 m-ig bemért /de tovább is folytatódó/ keskeny, magas csatorna vezet vízszintesen befelé. Az üreget magábafoglaló gejzirit az alsó részeken kevésbé kovás forrásmészkő, felfelé egyre inkább kovásabb. Ugy tűnik, parazita forrás alakította ki. Nem valószínű, hogy eredményesen feltárható lenne. A kis üreg alig bír valami jelentőséggel. Irodalma : 37.