Eszterhás István: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 18. - A Tihanyi félsziget barlangkatasztere (Zirc, 1987)

A Tihanyi-félsziget barlangjai

Keletkezése, felépítése, klímája és élővilága megegyezik a másik két Fe­hér-parti barlangéval. Esetleges ásatása inkább veszélyes, mint; eredményes lehet. Helyi jelentőségű, kisméretű üreg. Irodalma: 10. 36. 37. 67. 04. 0. Akasztó-hegyi-üreg /szinonimái az Adattárban/ Az Akasztó-hegy csúcsától hozzávetőleg 50 m-el északra van. Megközelíthető az Akasztó-hegyi autóparkolótól a zöld jelzésű turistaösvényen dél felé. A. csúcs előtt kb. 50 m-el a gerincen vezető ösvényről letérünk balra, a Bala­ton felé - mintegy 10 m-t megyünk és ott találjuk gejzirit sziklák közti szakadásban kb. 194 m tengerszint feletti magasságban. Elsőként e tanulmány szerzője /ESZTERHÁS 1903/ említi bakonyi barlang­lajstromában és tihanyi szpéleográfiai jelentésében. Korábbi kutatóttnágá­ról nem tudni, más irodalmi jelzés nincs róla. A barlang szája északkelet felé néz - 1 m széles és 40 cm magas. A bejá­ratot előbb kiszélesedő, majd fokozatosan szűkülő és 200 cm után már járha­tatlanná feltöltődött zsákszerű üreg követi. A barlang alja 30°-osan lejt befelé. A bejáratnál 40 cm "maga3" mennyezete 1 m után már csak 30 cm, to­vább pedig fokozatosan alacsonyodik. A barlangba csak bekúszni lehet, majd testhelyzet-változtatás nélkül visszaaraszolni. Hossza 2,00 m, térfogata kb 1 m 3 . A kőbányászat által erősen megbontott forráskúp aljában található a bar­lang. Közvetlen szomszédságában /tőle 3 m-rel délre/ van egy járhatatlan, 30°-os lejtésű szűk lyuk, mely 3 m-ig egyenesen bemérhető volt, benne róka lakott. Továbbá a barlang és e rókakotorék között egy még szűkebb lyuk is van. Nyilvánvaló, hogy mindhárom képződmény ugyanannak a ronszernek a része A már korábban lefejtett kúpban lévő barlang kürtőmaradványai. Ugy a bar­langban, mint a többi lyukban forróvíz oldotta üstök, kane.j ók láthatók. Előterük félköríves beszakadásnak látszó felszíne lehetett az egykori na­gyobb barlang. Kicsiny jelentőségű barlangtorzó, további kutatása nem látszik célszerű­nek . Irodalma: 36. 37. 9. Róka-lyuk - barlangrom Barlangrom, az Akasztó-hegy - csúcsától kb. 20 m-rel a 40° azimut felé, a csú csot alkotó lefejtett forráskup maradványának aljában találjuk a rombarlan­got. Hasonlóan a zöld jelzésű turistaösvényen közelíthető meg, mint az A­kasztó-hegyi-üreg. Nagyjából 197 m tengerszint feletti magasságban van. Csak e tanulmány szerzője /ESZTERHÁS 1903/ említi, más irodulmi jelzés, vagy kutatottsági nyom nincs róla. A barlangrom egy félköríves sziklafalból és ennek aljából induló két lej­tős, járhatatlan szűk lyukból áll. A sziklafalon és a-lyukakban is hévizes oldásnyomok láthatók. Mindkét lyukban rókák tanyáznak. A kőfejtéssel elpusztított barlang nyomainak jelentősége csekély.

Next

/
Oldalképek
Tartalom