Eszterhás István: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 18. - A Tihanyi félsziget barlangkatasztere (Zirc, 1987)
A Tihanyi-félsziget barlangjai
5. Fehér-parti Î. barlang / szinonimái az Adattárban/ Az apátsági templomtól kb. 1,2 km-rel délre, az Akasztó-hegy északkeleti meredek suvadásos falában, az un.Fehér-part aljában /törmeléklejtő tetején/ találunk három barlangméretű és több ki3ebb üreget. Megközelíteni legcélszerűbb az Akasztó-hegy északi részénél levő autóparkolótól a zöld jelzésű turistaösvényen délre, föl az Akasztó-hegyre, majd utunk 3orán a második érintett forráskupnál, hol pihenőpad is van, ereszkedjünk alá a Fehér-part sziklafalának tövébe, annak északi részénél. /Ez kb. 300 m-es út./. A Fehér-part aljának legészakabbi, legnagyobb, kettŐ3 nyílású ürege a Fehér-parti 1. barlang. A törmeléklejtő keskeny peremén juthatunk a nagyjából 150 m tengerszint feletti magasságban lévő barlanghoz. A barlang alighanem régen ismert, nyitott szájú üreg, melyről az első irodalmi említés VITÁLIS /1908/-tói származik a Fehér-partról szóló földtani leírásban. Később BERTALAN /1932-76/ veszi föl legjellemzőbb adatait, majd Pék József térképezi föl /MKBT .1970-72/ és ez adatok alapjón kerül az OKTII barlangkatalógusába. /0KTH 1975-83/. A legutóbbi időben pedig az Alba Regia Barlangkutató Csoport végzett benne kutatást /ESZTERHÁS 1983/. A barlang egy 7 m 3zéles fronton két 1 m maga3 bejárattal 03 egy járhatatlan lyukkal nyílik a sziklafal aljában. A nugyobbik, északi bejárat 3 m, a kisebbik 1 m széles. A nagyobbik bejárat egy alacsony, 80 cm magas 3,5x 2 m-es alapterületű fülkében folytatódik. E fülke hátsó, jobb oldali végében egy 15-20°-os befelé lejtő, nagyjából körszelvényű kürtőcsatorna húz be a hegy alá, mely cca. 2,5 m után járhatatlanná szűkül. A nagyobbik bejárat mellett lévő jobb oldali falon oldásos üstök és a kül3zínre nyíló járhatatlan lyuk található. A fülke bal oldalából, a talptól kissé magasabban egy átbújó nyílik a kisebbik bejárat folytatásában lévő üregbe, vala-' mint e falon is láthatók oldásos üregek. A kisebbik /déli/ bejáraton át egy zsákszerű, 60 cm magas, 80 cm széles, 280 cm hosszú üregbe kúszhatunk, mely az előbb említett átbújón keresztül van kapcsolatban a nagyobbik bejárat folytatásában lévő fülkével. A barlang teljes hossza 10 m, térfogata kb; 6 m.A pannon homok és pleisztocén lemezes forrásmészkő gejziritjenek határán alakult ki a barlang.Az üreg főtéjét lemezes forrá3mÓ3zkő,oldatait mészszel cementált homok és kőzetliszt alkotja feküjét pedig meszes kőzetlisztből álló üledék tölti ki. A barlang elsődlegesen forróvizi oldódással, ki'óblítődéssel keletkezett. E genetikai fázist látszanak alátámasztani az Ü3tszerű oldásformák, a befelé tartó csatornajáratok. A későbbi genetikai fázisban pedig a kifagyásnak és kimállásnak Í3 jelentős 3zerep jutott. A barlangot magábafoglaló Fehérpart sziklafala'súvadással alakult ki. A súvadást pedig valószínűleg a korábbi idők sokkal nagyobb méretű kőzethatármenti üregesedése idézte elő. így alighanem a hajdani nagyobb barlangnak csak a torzóját ismerjük jelenleg. A 3záraz, poro3 barlang klímája a külszínihez hasonló. Benne néhány ízeltlábú faj és alkalmilag rókák tanyáznak. Ásatása várhatóan nem sok eredményt hozna, de a jelenleg is fennálló sűvadásveszélyt növelné. Jelentőségét helyzetéből adódó kétfázisú genezise adja. Irodalma: 10. 36. 37. 65. 67. 84.
