Eszterhás István: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 18. - A Tihanyi félsziget barlangkatasztere (Zirc, 1987)
A Tihanyi-félsziget földrajza barlangtani nézőpontból
lile tközösség A történelmi kor kezdetén /kb. 4000 évvel ezelőtt/ a terület legnagyohb részét zárt tölgyerdők borították, csak foltszerűen az un. "gejzírmezők" környékén volt sziklagyep található. A Balaton é3 a beltavak partján nádas fűzláp, valamint láprét volt. Az ember tevékenysége nyomán fokozatosan és jelentősen megváltozott a félsziget életközössége. A félsziget mai élettársulásait három csoportba sorolhatjuk: természetes, félkultúr és kultúr cönózisokba. A természetes élettársulásokban megtaláljuk az egykori zárt tölgyerdők maradványait a félsziget peremrögeinek lejtőin. A különös elegyes vegetációnak az állatvilágában akad néhány ritkaság, mint a füles kuvik /Otus scops/, a kabasólyom /Falco subbuteo/, a nyugati ajtósc3iga /Pomatias elegáns/. A forráskupok környékén többnyire bazofil cserszömörcés karsztbokorerdő és szubmediterrán jellegű karszt-sztyepp alakult. Ritka és ezért természeivédelmileg igen jelentős növénye: az ősszel nyíló vetővirág /Gternbergia colchiciflora/, a borzas szulák /Convolvulus cantabricus/, a hártyás galambbegy /Valerianella pumila/, a sziki üröm tihanyi változata /Artemisia alba ssp. saxatilis/, az őszi csillagvirág /Scilla autumnalis/ stb. A gejzirit kúpokat különös zuzmók telepei /Xanthoria parietina/ színezik ragyogó aranysárgára. E puszták figyelmet érdemlő állata az óriás énekeskabóca /Tibicina haematodes/. A partokon nádas, fűzláp és láprét található. Félkultúr élettársulatok a félsziget középső részén lévő legelők, rétek - a főként fekete fenyőt /Pinus nigra/ tartalmazó ültetett erdők az Akasztóhegyen, Kerék-hegyen, Cser-hegyen. Már elhanyagolt, gondozatlan állapotban van a Csúcs-hegy lankáin 1922-ben telepített levendulás /Lavandula latifoliu és L. intermedia/ és az 1933-as telepítésű mandulás /Amygdalus communis/. A kultúr élettársulások közül a belterületi kertek, a nyaralók parkjai gondozottak, sokszínűek. Nagy területen van gondosan művelt szőlő, mely leginkább a Tihanyi Cabernet és Tihanyi Merlot vörösborokat adja. Az egykori szántók jelentős része azonban elhanyagolt parlag, mert a lakosság az 1960-as években felhagyott a földműveléssel a nagyobb jövedelmet nyújtó idegenforgalmi infrastruktúrában való elhelyezkedés miatt. Rövid történelmi áttekintés A Célsziget első emberi emlékét a neolit korból ismerjük. A bronzkorban már szinte az egész terület lakott volt. A korai vaskor népei építették fel. Közép-Európa egyik legrégibb időkből ismert földvárát, az Óvárat és emeltek mellette fejedelmi halomsírokat. A kelták, rómaiak és avorok emlékei is ismertek a félszigeten. Az avar fennhatóságot a Frank birodalomhoz való tartozás váltja fel,majd 027-től a h02ifoglalásig a Morva fejedelemséghez tartozik. Rosztiszlnv /O46070/ fejedelem kérésére jönnek pravoszláv hittérítők az egykori Pannoniába. Az Ovár északi falóban található, Barátlakásoknak nevezett középkori, remetetelep feltehetően a 10-1.1. században létesült és a 14. századig volt használatban. A remeteteleppel kapcsolatban publikált fejtegetések többnyire spekulativek. A tudományos feltárás napjainkban is folyik, de még konkrét megállapításokra nem jutott. A közhiedelemben az a nézet terjedt el, hogy J. András /IO46-IO6O/ által idetelepített szerzetesek készítették a "Barátlakásokat" .
