dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 16. - A zirci arborétum élővilága I. (Zirc, 1985)

DR. ILOSVAY GYÖRGY: A zirci arborétum herpetofaunája – Über dir Herpetofauna des Arboretums von Zirc

Rana esculenta LINNÉ — Kecskebéka: Táplálékát egész évben vízben, illetve vízgőzeiben, szerzi meg. Az arborétum állandó vízi élőhelyei a már ismertetett okok miatt nem a legkedvezőbbek számára. Ezért a kecskebéka a terület legkisebb pél­dányszámú békafaja. Adatai: 1973. VIII. 24. (Cuhából — Bankovics Attila). 1978. IV. 26. (strand). REPTILIA — HÜLLŐK Lacerta agilis agilis LINNÉ — Fürge gyík: Közönséges gyíkfajunkat az arbore! um nyílt, napsütötte rétjein találhatjuk meg. Natrix natrix natrix LINNÉ — Vízisikló: A nagyszámú békasereg elegendő táp­lálékot biztosít számára. Az arborétumban, strand környékén, valamint a Cuha par­kon kívüli részein egyaránt előfordul. Adatai: 1973. X. 5. (Bankovics Attila), 1978. IV. 26. Megjegyzés: Cseri—Garancsy: A Veszprém megyei Erdőrendező:;ég Zirci Arbo­rétuma c. cikkében (Búvár, 1975.471.) a következőket írja: a növénykertben csak ritkán kerül a látogató elé ... a zöld gyík (Lacerta viridis) egy-egy példánya". Mivel a faj területünkön való előfordulását bizonyító egyéb konkrét adatot nem ta­láltam, ezért a zöld gyíkot nem vettem fel a herpetofauna fajlistájára. Előfordulását azonban nem lehet kizárni. A HERPETOFAUNA JELLEMZÉSE A zirci arborétumban és közvetlen környezetében összesen 8 Amphibia- és 2 Reptilia­faj mutatható ki. Ez a hazai kétéltű fajoknak több mint 50%-a, viszont a hüllők két faja a magyarországi 15 speciesnek csupán töredéke. Ha a faji összetételt vizsgáljuk, akkor nagyon érdekes képet kapunk. A síksági­dombvidéki és a hegyvidéki fajokat is megtalálhatjuk egy biotopon belül.-Ez a terü­let domborzat' (tengerszint feletti magasság) és klimatológiai adottságainak egyaránt betudható. A Zirci-medence magasságával (330—490 m) mintegy összekötő hidat ké­pez a síkvidék-jellegű területek és a középhegység között. így érthető, hogy a fauna tekintetében is egy „ütkozőzőnának" foghatjuk fel a területe 1 . Az alpesi gőte (Triturus alpestris) és a pettyes gőte (T. vulgaris) együttes elő­fordulására vonatkozó hazai adatunk kevés. MARIÁN—SZABÓ (1968) Farkasgyepű területéről, Németbányáról és Kisszépalmáról egyaránt jelzik a két fajt, s utalnak rá, hogy a pettyes gőtét néha együtt találták az alpesi gőtével. Érdemes megemlíteni, hogy DÜNNERMANN (1970) a Ravensberg-dombságban (NSZK) végzett állomány­felmérései alkalmával a megvizsgált 9 élőhely közül 4 esetben tapasztalta a két faj együttes előfordulását (maximális magasság csuoán 245 m!). Két unkafajunk együttes előfordulásáról MÉHELY (1904) számol be elsőnek. A Mecsekben 593 m magasságban (Jakab-hegy) találta együtt a két fait. Dolgozatá­ban több korcs (hibrid) példányt is leír. SZABÓ (1959) rámutat, hogv a Bambina variegata azokon a területeken fordul elő, ahol az évi csaoadék átlaga meghaladja a 700 mm-t (Zircen 1977-ben 737 mm csapadék hullott). MARIÁN—SZABÓ (1968) a Bakonyból is említ egy hibrid példányt (Csehbánva). A terület sajátos helyzetének tudható be az is, hogy a két varangyfaiunk (Bufo viridis, B. bufo) jelentős számban gyűlhet össze tavasszal egy biotopon belül. ÖSSZEGEZÉS — A zirci arborétum herpetofaunájának a sajátos természetföldrajzi viszonyok kö­vetkeztében a síksági-dombvidéki elemek mellett a jellegzetesen hegyvidéki fajok is megtalálhatók (Triturus alpestris, Bombina variegata). — A különböző fajok egy biotoDon belüli előfordulása következtében az egy gé­nuszba tartozó békafalok kereszteződhetnek egymással (Bombina bombina X B. va­riegata, Bufo viridis X B. bufo).

Next

/
Oldalképek
Tartalom