dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 16. - A zirci arborétum élővilága I. (Zirc, 1985)

KASPER ÁGOTA: A zirci arborétum farkaspókjainak talajcsapdás vizsgálata – Untersuchungen der Wolfsspinnen des Arboretums von Zirc durch Bodenfallen

A BAKONY TERMÉSZETTUDOMÁNYI KUTATÁSÁNAK EREDMÉNYEI, 16 — 1985 A ZIRCI ARBORÉTUM ÉLŐVILÁGA, I. A ZIRCI ARBORÉTUM FARKASPÓKJAINAK TALAJCSAPDÁS VIZSGÁLATA KASPER ÁGOTA Bakonyi Természettudományi Múzeum, Zirc Abstract: Investigation of the wolf spiders of the Zirc arboretum with use of groundtraps — The results of author's collectings performed during a whole year are presented in paper. The wolf spider fauna of the park is outlined; the occurrence of 6 species could be revealed from the area of the park. IRODALMI ÁTTEKINTÉS A zirci Bakonyi Természettudományi Múzeum, amely a bakonyi természettudományi kutatások egyik irányítója és központja, célul tűzte ki a zirci arborétum állatvilágának feltárását. A park cecidiumait AMBRUS (1964) dolgozta fel, a madárvilággal BANKOVICS (1973) foglalkozott, RÉZBÁNYAI pedig az Északi-Bakony éjszakai nagylepkefaunájának kvalitatív és kvantitatív vizsgálata részeként kutatta az arborétumot is (1973). TERMÉSZETI VISZONYOK Az Északi-Bakonyhoz tartozó Zirci-medencében található a híres arborétum, területe 36 kh. A keletkezéséről eddig alkotott véleményekkel ellentétben valószínű, hogy nem eredeti erdő átalakításával jött létre, hanem teljes egészében telepített állomány (GALAMBOS I. ex verb.). A medence felszíne hullámos, tengerszint feletti magassága 330—490 m között váltakozik. Északi határa nagyon változatos, a déli határt adó hegygerinc egyben vízválasztó is, ettől északra ered a Cuha-patak, amely keresztülfolyik az arborétumon. Magának a parknak a térszíne meglehetősen egyhangú, a felszín lejtése 5% alatt van, nagy része sík (FÁBIÁN, 1967). A környező változatos domborzati viszonyok nagymértékben hatnak a terület éghajlatára. Ennek jellemzője az alacsony évi középhőmérséklet (8,3 °C), a bőséges csapadék (738 mm) és a hosszú tél. A medence alapkőzetei mészkő, dolomit és az ezeket borító lösz. Fás növények számára kedvező talajok jöttek létre. Az arborétum talaja is megfelelő, vastag termőrétegű, a csapadékot jól tárolja. Növényföldrajzi szempontból Zircet és környékét a magas hegyvidéki és montán fajok jellemzik az Északi-Bakony részeként, a szubatlanti klímahatás következtében legjellemzőbb növénytársulása a gyertyánelegyes bükkös (FEKETE, 1964). GYŰJTÉSI MÓDSZER ÉS ANYAG Az állatok begyűjtésére a Barber-féle etilénglikolos talaj csapdákat alkalmaztuk (GALLÉ, 1973) ILOSVAY GYÖRGY muzeológussal közösen, aki a csapdákba belekerült egyéb talajlakó ízeltlábúakkal foglalkozott. Az arborétum területén 23 db csapdát helyeztünk ki (1. ábra), ürítésükre kisebb-nagyobb eltérésekkel 10 napon-