dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 16. - A zirci arborétum élővilága I. (Zirc, 1985)
DR. TÓTH SÁNDOR: Adatok a zirci arborétum szitakötő faunájához (Insecta: Odonata) – Angaben zur Libellen-Fauna des Arboretums von Zirc (Insecta: Odonata)
A BAKONY TERMÉSZETTUDOMÁNYI KUTATÁSÁNAK EREDMÉNYEI, 16 — 1985 A ZIRCI ARBORÉTUM ÉLŐVILÁGA, I. ADATOK A ZIRCI ARBORÉTUM SZITAKÖTŐ FAUNÁJÁHOZ (INSECTA: ODONATA) DR. TÓTH SÁNDOR Bakonyi Természettudományi Múzeum, Zirc Abstract: Data to the knowledge of the dragon-fly fauna of the Zirc arboretum (Insecta: Odonata). — The Zirc arboretum lies in the central part of the Bakony Mountains, in the downtown of Zirc in a height of about 400 m above the sea level. The Cuha brook flows through the park supplying with its water a fish-pond. Both waters serve as an adequate environment for developing dragon-fly larvae. Author reveals the occurrence of 16 dragon-fly species on the territory of the arboretum. BEVEZETÉS A Bakony hegység területén az elmúlt 10—15 évben többé-kevésbé rendszeres odonatológiai vizsgálatok folytak, melyek eredményeképpen elkészült a hegység szitakötő faunájának alapvetése is (TÖTH, 1980). Igaz, hogy az alapvetés megjelenése óta is előkerültek a Bakony faunájára új fajok (pl. Anax parthenope SÉLYS, Aeshna viridis EVERSM.). A zirci arborétum a maga mindössze 20 hektár területével nem nevezhető jelentősebb szitakötő élőhelynek. Természetes, hogy a nagyobb testű és vándorlásra hajlamos fajok időnként elvetődnek az arborétumba és ott megfigyelhetők vagy akár gyűjthetők is. Más kérdés, hogy az arborétum területén milyen, a szitakötőlárvák fejlődésére alkalmas biotópok találhatók. E szempontból lényegében a parkon keresztülfolyó Cuha patak és az általa táplált halastó jöhet számításba. A Cuha arborétumi része a pataknak még viszonylag tiszta vizű szakasza, ez előnyös a patak élővilága számára. Ami viszont kedvezőtlenül hat a faunára, az a Cuha időszakos jellege. Szárazabb nyarakon ugyanis gyakran szinte teljesen elapad, legfeljebb nagyobb mélyedésekben áll meg benne a víz. Ezek a maradékvizek azonban lehetővé teszik a vízi fauna, így a szitakötőlárva-együttesek továbbélését is. A szitakötőlárvák biztosabb és állandó élőhelyét alkotja a Cuha által táplált közel 1 hektár területű mesterséges halastó, mely dús hinárvegetációjával főleg a növényevő halak betelepítése előtt tette lehetővé a szitakötőlárvák tömeges fejlődését. A fentiek alapján érthető, hogy a faunában túlsúlyban vannak az állóvízben fejlődő fajok. Kétségtelenül megfigyelhető az utóbbi években az arborétum szitakötő-faunájának elszegényedése is, mely elsősorban a Cuha fokozódó szennyeződésével függ össze. A területről eddig kimutatott fajok száma 16, ez a Bakony hegységben előforduló fajoknak csupán egyharmada. A FAJOK JEGYZÉKE Coenagrion ornatum SÉLYS-LONGCHAMPS, 1850): Hazánk sík és dombvidékein szórványosan gyakori, a Bakonyban sem ritka szitakötő, melynek lárvája különféle állóvizekben és lassan folyó, iszapos, növényzetben gazdag kisebb folyóvizekben találja meg létfeltételeit. Az arborétumban feltehetően a halastóban fejlődik.