dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 16. - A zirci arborétum élővilága I. (Zirc, 1985)
DR. ILOSVAY GYÖRGY: A zirci arborétum Isopoda, Diplopoda és Chilopoda faunájáról – Über die Isopoda-, Diplopoda- und Chilopoda-Fauna des Zircer Arboretums
rás, lomb összeszedése) következtében erős az élőhelyek zaklatottsága, ami megakadályozza a kisebb tűrőképességű fajok megjelenését, fennmaradását. Más a helyzet az Isopoda fajszám tekintetében, ugyanis a lakott területek közelsége következtében a tipikusan a szabad természetben élő fajok mellett a synanthrop fajok (pl.: Cylisticus convexus, Protracheoniscus major) is megtalálhatóak. Akárcsak a Bakony többi társulásában az arborétumban is a domináns dekomponáló a Protracheoniscus amoenus, a százlábúak között pedig a Lithobius muticus. Különbség tapasztalható viszont abban, hogy az Armadillidium vulgare subdomináns faj (egyes időszakokban domináns!). Az 1977-ben végzett rendszeres vizsgálatok eredményeire támaszkodva néhány faj esetében az, évszakos aktivitásra, a mozgáskörzetre és a szaporodási ciklusok idejére is megpróbáltam következtetéseket levonni. IRODALOM — LITERATUR FÁBIÁN (1967) A zirci arborétum növénykatasztere és fejlesztési terve — Diplomaterv, Erdészeti és Faipari Egyetem, Erdőmérnöki Karj Erdőtelepítési Tsz. Sopron. FEKETE (1964): A Bakony növénytakarója — A Bakony Természettudományi Kutatásának eredményei I. Veszprém, pp. 53. GALAMBOS (1981): Legenda és valóság: a zirci arborétum — Búvár XXXVI. 369— 371. GERE (1959) : Beobachtungen über die Entwicklung des Protracheoniscus amoenus in Freiland — Opusc. Zool. Budapest III. 1. p. 29—36. GRUNER (1966): Krebstiere oder Crustacea V. Isopoda — Die Tierwelt Deutschlands, 53 Teil, Jena. ILOSVAY (1978): A Bakony Természettudományi Múzeum Isopoda, Diplopoda és Chilopoda gyűjteményéről, illetve a Bakony-hegység Isopoda, Chilopoda és Diplopoda faunájának kutatottságáról — A hetedik Bakony-kutató ankét, Zirc, p. 19—23. ILOSVAY (1980): A farkasgyepűi bükkös ökoszisztéma Isopoda, Diplopoda és Chilopoda faunájának ökológiai vizsgálata (kézirat). ILOSVAY (1982) : A zirci arborétum Isopoda és Diplopoda faunájának ökológiai vizsgálata — A Magas-Bakony természettudományi kutatásának újabb eredményei, Zirc, Bakonyi Természettudományi Múzeum, p. 53—66. LOKSA (1954) : Die Polydesmus-Arten des Faunengebietes des Karpatenbeckens — Ann. Hist. Nat. Mus. Hung. Ser. II. V. p. 215—224. LOKSA (1966) : Die bodenzoozönologischen Verhaltnisse der Flaumeichen-Buschwälder Südostmitteleuropas — Bp. Akadémiai Kiadó. LOKSA (1968): Einige Doplopodenformen aus Ungarn — Opusc. Zool. Hung. Bp. VIII. 1. p. 57—62. LOKSA (1971): Zoozönologische Untersuchungen in nördlichen Bakony-Gebirge — Ann. Univ. Sei. Bp. Sect. Biol. Tom. 13. p. 301—314. PAPP (1975) : A zirci arborétum — parkismertető, Veszprém. SZÉKELYHÍDI—LOKSA (1979): Onisciiden-, Diplopoden-, und Chilopoden — Gemeischaften im Untersuchungsgebiet „Sikfőkut-Project" (Ungarn) — Opusc. Zool. Bp. XVi. 1—2. p. 151—174. SCHUBART (1934): Tausendfüssler oder Myriopoda. I. Diplopoda — In die Tierwelt Deutschlands 28. SZÁLA Y (1944): Beiträge zur Kenntnis der Diplopoden und Chilopoden Fauna Ungarns — Fragm. Faun. Hung. 2—3. p. 59.
