dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 16. - A zirci arborétum élővilága I. (Zirc, 1985)

G. FONYÓDY KATALIN – DR. GALAMBOS ISTVÁN: A zirci arborétum vadon élő lágyszárú flórája és termőhely jelző szerepe – Die wildwachsende Kralitartige Flora des Arboretums von Zirc und deren standortcharakterisierende Rolle

lanatus és egyes helyeken az Anthoxanthum odoratum. Tömeges a Ranunculus acris és a Plantago media, valamint a Rumex acetosa. A Geranium phaeum a tisztásokra is kimegy és nagy borítást ér el. Külön meg kell még említeni a bejárat és a tó közötti keskeny füves sávot és a középkori apátság feltárását célzó egykori ásatások helyét. E helyeken a talaj boly­gatása majd tömörítése olyan viszonyokat teremtett, hogy a relatíve szárazabb kö­rülményeket igénylő növények is előfordulnak. Ugyanez vonatkozik a tó épített kő­falára, melynek közeiben is több szárazságkedvelő növény él. (4. kép) EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK Az arborétumban végzett gyűjtések és megfigyelések alapján 162 vadonélő lágy­szárú növény előfordulását mutattuk ki. Az érdekesebb florisztikai adatokat, a fel­sorolásnál kihangsúlyoztuk. Az egyes fajoknál feltüntetett adatcsoportok értékelését a következőkben adjuk meg. Az adatokat oszlopdiagramban ábrázoljuk, számszerű értékei erről leolvashatók. 1. Flóraelem megoszlás (2. ábra) A szélesebb értelemben vett európai elemek magas aránya (87,65%) a termőhely humiditására utal (közép-európai erdők, mezofil rétek jelenléte). 2. Ökológiai spektrum megoszlás (3. ábra) A közép-európai klímának megfelelően magas a hemikryptophyták aránya (65%). A geophyták a kora tavaszi, lombfakadás előtt virágzó fajok közül kerülnek ki, ará­nyuk 15%. A hasonló aránnyal szereplő egy- és kétévesek zömét a gyomfajok képezik. Utóbbiak magas részesedése antropogén hatást jelez. 3. Ploiditásfok megoszlás (4. ábra) A mindössze 2%-os poliploid túlsúly a termőhely extremitásoktól mentes ki­egyenlített körülményeit bizonyítja. 4. T érték megoszlás (5. ábra) A T 5-ös fajok nagy százalékos részesedése várható volt (82,1%)- A T5a hőér­tékű fajok magas százaléka (40%)) az enyhe szubatlantikus hatást bizonyítja. A hő­közömbös fajok (9,15%) elsősorban a gyomnövények közül kerülnek ki. A T átlag 5,08. 5. W érték megoszlás (6. ábra) Az oszlopdiagram alapján szabályos megoszlás mutatkozik a vízháztartási ér­tékek százalékában, mely a W5-ös értéknél kulminál. A W átlag is ide esik: 5.21 értékkel. Mindezek üde, jó vízgazdálkodású termőhelyet jeleznek, sőt a W6-os érték a második legnagyobb gyakoriságot éri el (21,6%), ami mérsékelten nedves termőhe­lyet jelez. 6. R. érték megoszlás (7. ábra) Az inkább mészkedvelő növények (R4 = 41%) magas arányát a bázikus alap­kőzeten kialakult talaj magyarázza. A talajreakció értékek átlaga: 3,59. A TWR ér­tékek együttes vizsgálata azt mutatja, hogy az arborétum ökológiai viszonyai a mér­sékelt övi fás növényzet számára optimálisak. 7. N érték megoszlás (8. ábra) A megoszlás közepes (N3 = 40%) vagy inkább nitrogénben gazdag (N = 23%) talajt jelez. A jó nitrogénellátottság megmutatkozik a nitrogénkedvelő fajok nagy számában és borításában. N átlag = 3,17.

Next

/
Oldalképek
Tartalom