Dr. Veress Márton: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 14. - A Csesznek környéki barlangok genetikájának vizsgálata (Zirc, 1981)

3. A terület barlangjainak genetikai jellemzése - 3.5 A Cuha-völgy barlangjai

ződött. A keresztirányú terem csapásirány mentén, a folyosós rész inkább dőlésirány mentén alakult ki. Lineáris erózióval feltárult, keveredési korrózióval kialakult üregcsoport maradványa. 3.5. A CUHA-VÖLGY BARLANGJAI A bonyolult fejlődésű, jelentős nagyságú völgy, völgyoldalainak karsztos fejlődése igen kis mértékű. Karsztos barlangjai nem mutatnak csoportosulást, vertikálisan mozgó vizek helyi oldásával alakulhattak ki. Dachsteini mészkőben, ill. triász fődolomitban képződtek. Barlangjaival DARNAY-DORNYAI B. (1927), FÖLDVÁRI M. (1933), BERTALAN K. (1935, 1936, 1938, 1955), BÁRTFAI P. (1962 b), VERESS M. (1978 a, 1979) foglalkoztak. Régészeti kutatást néhány barlangban GÁBORI M. végzett (ROSKA M. 1954 b). A C—1 jelzésű barlang lapos terme sziklaeresz, melynek mennyezetéből egy kupolás terem nyílik. Utóbbiban cseppkőlefolyások, függő cseppkő, mésztufa látható. A sziklaeresz egyetlen, vastag dachsteini mészkőrétege dőlésirányában, patakerózióval, valamint fagyaprózódással pusztult ki. E réteg anyaga és így ellenálló képessége eltér a fedő- és a feküréteg anyagától. A sziklaeresz kialakulásával feltáródott a korróziós, tehát karsztos eredetű kupolás terem. A fülke kialakulása után intenzív mészkiválás színhelye volt. A fülke mennyezeti részén található talaj maradványok felszíni kapcsolatot sejtetnek. A talajnyomok és a mészkiválások egy járat körül koncentrálódnak. Ez esetleg jelentheti azt, hogy a felszínről beáramló víz viszonylag rövid szakaszon oldó és mészkiválasztó tevékenységet végzett. A C—2 jelzésű barlang (az irodalomban elsőnek már Kőpince névvel említik, így PESTY F. 1864, KOCH A. 1870) egyetlen nagyobb terme kürtővel, vakkürtővel, réteglépcsővel, kisebb járatokkal, a mennyezet repedése közelében görgetegekkel, törmelékkúppal, sziklaeresszel, valamint mesterséges eredetű kisebb fülkékkel rendelkezik. Mennyezete réteglap (GYALOG L.—REINCSÁK GY. 1974), mészkiválásai a tömeges megjelenésű kalcit (BERTALAN K. 1936), valamint borsókövek. GERGELY F. (1938) tévesen víznyelő barlangnak írta. BERTALAN K. (1936) a barlangot igen alaposan tanulmányozta. Felismerte a mennyezeten látható törés vagy vető jelentőségét, valamint a mészkő vékony rétegződését a barlang keletkezésében. Kalcitkitöltését egy, a jelenleginél korábban létezett üregben képződöttnek tartja, tehát fejlődésében jelentős állapotváltozással számol. A mennyezet görgetegeit tektonikus megmunkálás eredményének tekinti. A barlang kioldása rétegek mentén ment végbe. Látható azonban, hogy a kőzet oldódása a vékonyan rétegzett mészkőből átterjedt a vastagon rétegzett mészkőbe is. Itt az oldás, függetlenül a rétegtani viszonyoktól, már igen korlátozottan, csupán a barlang déli oldalán hatott, kialakítva ezáltal egy réteglépcsőt. Üstjei keveredési korrózióra utalnak. Fejlődésmenete azonban csak bizonytalanul vázolható fel. Felszínre nyíló kürtője erőteljes lejtőlepusztulásra vall. Nem dönthető el, hogy forrásbarlanggal, vagy lineáris erózióval felnyílt üreggel állunk szemben? Elsőrendű törési rendszer mentén keletkezett. A C—3 jelzésű barlang sziklaeresz, vastag rétegzésű dachsteini mészkőben települt, vékonyan rétegzett mészkőrétegek dőlésirányban fagyhatásra végbement kipusztulásával keletkezett. A C—4 jelzésű barlang (Remetelik) csőszerű folyosója végén terembe végződik. PESTY F. (1860) említi először Remetelyuk névvel. Két kürtővel, üstökkel (?), sziklalépcsővel, cseppkőlefolyással, borsókövekkel rendelkezik. A triász dolomitban keletkezett, csapás mentén kioldódott barlang, folyosója egyetlen vastagabb rétegben képződött. Lineáris erózióval felnyílt üreg (vakon végződik), mely jelenlegi formáját a völgyoldal lepusztulásával nyerte el (felszínre nyíló kürtők). 9. ábra: Az ö—32/b jelzésű barlang környékének üregrendszer-maradványai az ördögárokból Abb. 9: Die Grottensystemreste in der Umgebung der mit ö—32/b gekkennzeichneten Höhle vom ördög-árok