Dr. Veress Márton: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 14. - A Csesznek környéki barlangok genetikájának vizsgálata (Zirc, 1981)

Összefoglalás

FÉNYES E. Í1851): Magyarország Geográphiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta betűrendben körülményesen leíratik. I. köt., Pest. FÖLDVÁRY M. (1933): A Bakony-hegység és a Bakony-hegyalja természeti emlékei. — Erdészeti L. p. 1023—1033. GERGELY F. (1938): Geomorfológiai megfigyelések az Északi Bakony területén. — Bölcsészdoktori ért., Bp. GYALOG L.—REINCSÁK GY. (1974): Alapadatgyűjtemény a Bakonyszentlászló— Pápateszér 25 000-es méretarányú térképlaphoz. I. rész. — Kézirat, MÁFI Adattár. HEVESI A. (1978): A Bükk szerkezet- és felszíni fejlődésének vázlata. Földr. Ért. p. 169—203. HORVÁTH J. (1968 a) : Cseszneki barlang — Kézirat, MKBT Dok. Szakoszt. HORVÁTH J. (1968 b): Az Ördögárok IX. sz. ürege. — Kézirat, MKBT Dok. Szakoszt. HORVÁTH J. (1968 c) : ördögárki kőodú. — Kézirat, MKBT Dok. Szakoszt. HORVÁTH J. (1969) : ördöggáti kőfülkék. — Kézirat, MKBT Dok. Szakoszt. JAKUCS L. (1971): A karsztok morfogenetikája. — Akadémia Kiadó, Bp. JASKÓ S. (1959): Vízmérések a bakonyi karsztszurdokokban. — Karszt- és Barlangkút. Táj. p. 30—31. KASSAI M. (1963): A Sűrűhegyi ördöglik új felmérése, — Karszt és Barlang p. 21—26. KNAUER J. (1967): Beszámoló a Bakonyi Csoport munkájáról. — A Magy. Áll. Földt. Int. Évi Jel. 1965-ről. p. 177—179. KNAUER J. (19Ö8): Beszámoló a Bakonyi Csoport 1966. évi munkájáról. A Magy. Áll. Földt. Int. Évi Jel. 1966-ról. p. 49—50. KECSKEMÉTI T.—KOPEK G. (1960): A bakonyi eocén szintezése nagy foraminiferák alapján. — Földt. Közi. p. 442—454. KOCH A. (1870): Földtani utazás a Bakony nyugati részeiben. — Természettud. Közi. p. 373—384., 436—444. KOPEK G. (1962): Alsó-eocén üledékek Zirc—Dudar—Eplény környékén. — A Magy. Áll. Földt. Int. Évi Jel. 1959-ről. p. 9—18. KOPEK G. (1964): Kifejlődési különbségek okai a Délnyugati- és Északkeleti-Bakony eocén képződményeiben. — A Magy. Áll. Földt. Int. Évi Jel. 1961-ről. p. 295—305. KOPEK G.—KECSKEMÉTI T. (1965): Felső lutéciai transzgresszió az Északkeleti-Bakonyban. — Földt. Közi. p. 320—327. KOPEK G— DUDICH E. IFJ.—KECSKEMÉTI T. (1966): A Dunántúli Középhegység eocénjének rétegtani kérdései. — A Magy. Áll. Földt. Int. Évi Jel. 1964-ről, p. 249— 263. KOTSIS T. (1943): Dudar környékének barlangjai. — Ifjúság és Élet. p. 66—67. LÁNG S. (1958) ; A Bakony geomorfológiai képe. — Földr. Közi. p. 325—343. MAJZON L. (1943): Előzetes jelentés Zirc—Bakonycsernye közötti terület földtani viszonyairól. — A Magy. Kir. Földt. Int. Évi Jel. 1939—1940-ről, p. 263^266. MARTINOVICH S. (1955): Az Északi Bakony természeti földrajza. — Egyetemi szakdolgozat. Bp. MOLNÁR E. (1955): A Bakony barlangjai. — Egyetemi szakdolgozat, Bp. MORONEY M. J. (1970): Számoktól a tényékig. — Gondolat Kiadó, Bp. MOTTL M. (1941): Előzetes jelentés a bakonyi barlangok térképezéséről és ásatásáról. Kézirat, MÁFI Adattár. N. APÁTI KISS S. (1824): Csesznek Váráról, Veszprém Vármegyében. — N. Apáti Kiss S. vegyes tartalmú kéziratai, Nemzeti Múzeum Kézirattára: 234/Oct. Hung. NÉMETH P. (1965): A bakonyi barlangkutatások régészeti eredményei. — Karszt és Barlang, p. 7—10. PÁSZTHORY V. (1963): Jelentés a Pannonhalmi Gimnázium „ROMER FLÓRIS" Barlangkutató Csoportjának 1963. évi munkájáról. — Kézirat, MKBT Dok. Szakoszt. PÁSZTHORY V. (1965): Jelentés a Pannonhalmi Gimnázium „ROMER FLÖRIS" Barlangkutató Csoportjának 1964. évi munkájáról. — Karszt és Barlangkut. Táj. p. 27 —28 PESTY F. (1864): Magyarország helységnévtára. RÉVÉSZ T. (1947): Adatok az Északi-Bakony karsztosodásának ismeretéhez. — Bölcsészdoktori ért. Bp. RÓNAI A. (1973): A negyedkori kéregmozgások térképe Magyarországon. — Geonómia. p. 241—243.