Dr. Veress Márton: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 14. - A Csesznek környéki barlangok genetikájának vizsgálata (Zirc, 1981)
3. A terület barlangjainak genetikai jellemzése - 3.4 A Kőmosó-szurdok barlangjai
len csőszerű folyosóban folytatódik. Néhány gyengén fejlett üstje, lekerekített menynyezete, melyet hosszanti sziklatarajok szakítanak meg, jelzik a nagyobb fokú karsztosodást. Elsőrendű törésrendszer mentén keletkezett. Lineáris erózióval felnyílt, oldással kialakult üregcsoport maradványa, melyet a völgyoldal denudációja tovább pusztított. A K—9 jelzésű barlang (BERTALAN K.-nál Kővölgyi kőfülke, ROSKA M.-nél Kő-árok 1. számú barlangja) széles, teremszerű kezdete két kisebb járhatatlan folyosóban, valamint egy felszínre nyíló kürtőben folytatódik. Omladékos, bezáró kőzete az előbb már említett kürtőn kívül több helyen is átszakadt. Előterének ásatása során mésztufat tártak fel (ROSKA M. 1954 a), amely alapján feltételezhető, hogy felnyílása után időlegesen forrásbarlangként működött, vagy az előtere is a barlanghoz tartozott annak pusztulása előtt. Harmadrendű törésrendszer mentén keletkezett. Lineáris erózióval felnyílt, oldással kialakult üregcsoport maradványaként a völgyoldalak denudációjával felülről és a bejárata felől is intenzíven pusztult. A K—10 jelzésű barlang hajdani karsztos járat mentén kifagyással keletkezett kőfülke. A K—11 és a K—13 jelzésű barlangok által képviselt kis terjedelmű üregcsoport nyugati felét semmisítette meg a lineáris erózió. A karsztvízöv kőzethatár (eocén mészkő-triász dolomit) és vető között keletkezett. A K—11 jelzésű barlang (BERTALAN K. és ROSKA M.-nél Kővölgyi északi kőfülke) kőfülkés, sziklalépcsős bejáratú, egyetlen folyosója, vakkürtős, csőszerű képződmény, amelyben cseppkőlefolyás és néhány, már letört függő cseppkő található. Lineáris erózióval felnyílt, oldással kialakult üregcsoport maradványa. A K—13 jelzésű barlang (BERTALAN K.-nál és ROSKA M.-nél Kővölgyi sziklahasadék) kofülkével kezdődő, egyetlen csőszerű járat. A folyosó folytatása (itt gyenge huzat észlelhető), de kürtője is, járhatatlanul elkeskenyedik. A kürtőben függő csepkövek cseppkőlefolyások találhatók. A falakon nagyon gyenge, oldásos eredetű bemélyedések figyelhetők meg. Másodrendű törési rendszer mentén keletkezett. Lineáris eró7. : óval felnyílt, oldással kialakult üregcsoport maradványa. 3.4. A KÖMOSÓ-SZURDOK BARLANGJAI Az Aranyos egyik mellékpatakja azt az eocén rögöt, melyen a cseszneki vár található, keresztülvágja, ez a Kőmosó-szurdok. Közvetlen környékének geológiájával TOMOR-THIRRING J. (1936) foglalkozott. Barlangjait már BÉL M. (1731), VÁLYI A. (1796), N. APÁTI KISS S. (1824), FÉNYES E. (1836, 1847, 1351) is említik. A barlangokkal részletesebben BERTALAN K. (1936, 1938), ROSKA M. (1954 b), VÉRTES GY. L. (1943 a), BÁRTFAI P. (1962 a), HORVÁTH J. (1968 a), VERESS M. (1978 a, 1979) foglalkozott. VÉRTES GY. L. és ROSKA M. ásatást végeztek a barlangjaiban, ill. előterükben. A vízfolyás fejlett üregcsoportnak a középső részét tárta fel. Barlangjai eocén mészkőben képződtek. A Km—1 jelzésű barlang (BERTALAN K.-nál Cseszneki átjáró) két bejáratú, ferde helyzetű, egyetlen csőszerű folyosója, falain üstökkel és borsókövekkel rendelkező képződmény. Lineáris erózióval felnyílt, keveredési korrózióval kialakult üregrendszer maradványa, melyet a völgyoldal denudációja tovább pusztított. A Km—2 jelzésű barlang (Kecskelyuk) egyetlen fülke, mely bejáratának küszöbhöz hasonló maradványa alapján a völgyoldal lepusztulásával nyílt a felszínre. A Km—3 (BERTALAN K.-nál Cseszneki barlang) jelzésű barlang két irányban fejlődött, 25 méteres hosszúságú, lényegében csőszerű rendszer. Fő irányában, mely a völgyre merőleges, folyosós, az erre merőleges irányban inkább termes jellegű. Utóbbinál különösen jellemzők a kürtők, a cseppkőlefolyások, a sziklalépcsők. Az üstök az egész barlangban elterjedtek. Korróziós formakincsére, valamint folyosójának végén található kisebb terem gömbfülkés jellegére HORVÁTH J. (1968 a) hívja fel a figyelmet. Ahol a folyosó a terembe torkollik, jól fejlett barlangi agyagból álló hordalékkúp utal a belső anyagszállításra. Mivel az említett irányban a járat egy kisebb teremben vakon végződik, az említett hordalék helyben keletkezett és a barlang kioldásával egyidejű lehet. Már BERTALAN K. (1938) is utalt a nagyobbik terem törés menteni kialakulására. Valószínűleg a barlang egésze két törési rendszer mentén kép-
