Dr. Veress Márton: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 14. - A Csesznek környéki barlangok genetikájának vizsgálata (Zirc, 1981)

3. A terület barlangjainak genetikai jellemzése - 3.2 Az Ördög-árok barlangjai

ÍV. táblázat AZ ÖRDÖG-ARKI ÉS MAGOS-HEGYI KARSZTOS BARLANGOK IRÁNYAINAK ELTÉRŐ JELLEGŰ ERÓZIÓS HATÁSOK SZERINTI MEGOSZLÁSA Barlangcsoport Lineáris erózió intenzívebben hat 0—45°; 136—180° Lineáris erózió kevésbé intenzíven hat 46—135° ördög-árok A. 1 7 ördög-árok B. 2 1 9 ördög-árok C. 2 1 8 összes ördög-árki 5 2 24 Magos-hegy A. 1 1 2 Magos-hegy B. 3 1 2 összes magos-hegyi 4 2 4 Megjegyzés: a szögtartományok kialakítása az ördög-árok medréhez, illetve a Magoshegy sziklafalához képest történt. Az Ö—32/a jelzésű barlang (BALÁZS D.-nél ördög-árok II/c—2. sz. barlangja) csőszerű, egy nagyobb, magasabb, és egy kisebb, alacsonyabb folyosóból áll. Erősen omladékos, középső részén mennyezetmaradvánnyal rendelkező, üstös, cseppkőlefolyással és borsókövekkel, előtérben törmelékkúppal rendelkező, sérült mennyezetű üreg. Törés mentén kialakult barlang. Keveredési korrózióval képződött üregcsoport, lineáris erózióval, majd a völgyoldal denudációjával erőteljesen elpusztított, megrövidített végső maradvány. Innen az ö—28/a jelzésű barlang irányában több ilyen, de itt nem tárgyalt csonk is megfigyelhető. A barlang mennyezetétől a felszínig egy törési sík mentén a gyökérzet és a fagy erőteljesen pusztítja a bezáró kőzetet. Az eredetileg kétszintes barlangból az elválasztó szint pusztulásával alakult ki a jelenlegi folyosó. Az innen származó omladék a ferde helyzetű üregből kifelé mozogva a bejáratnál halmozódik fel. Valószínűleg nemcsak lejtőn szállítás történik a barlangból. Az esőzések a felszínről talajt szállíthatnak az üregen keresztül. Az ö—32/b jelzésű (BALÁZS D.-nél ördög-árok Il/d—1. sz. barlangja) térben kialakult, két folyosójú, csőszerű barlang. Ustös, sziklalépcsős, omladékos végű, sérült mennyezetű üreg, mely harmadrendű törésrendszer mentén keletkezett. Az ö—32/c jelzésű barlang már csak mennyezetmaradvánnyal rendelkező kisebb járatcsonkból, valamint ennek folytatását képező, alig járható néhány méteres járatokból áll. Ezekből kettő egymással is kapcsolatban van. Üsttel, cseppkőlefolyással, omladékkal, sérült mennyezettel rendelkeznek. A barlang másodrendű törési rendszer mentén keletkezett. Két üreg környékén rengeteg a sziklákat átharántoló, nem járható, oldásos eredetű járat, torzó, valamint barlangmaradvány (9. ábra). E képződmények alapvetően a mederrel párhuzamosan, sorban rendeződnek el. Ugyanakkor nem egy szintben találhatók. Mindezek alapján a C. barlangcsoportot ki-