Dr. Veress Márton: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 14. - A Csesznek környéki barlangok genetikájának vizsgálata (Zirc, 1981)

3. A terület barlangjainak genetikai jellemzése - 3.2 Az Ördög-árok barlangjai

cseppkövek, cseppkőlefolyások) viszonylag gazdag, mennyezete sérült. Törési rendszer mentén képződött, mellékágai dőlésirányban, főága inkább csapásirányban oldódott ki. Lineáris erózióval felnyílt, keveredési korrózióval kialakult üregcsoport maradványa. Az ö—15 jelzésű barlang (ördög-lik) nagy relatív magasságban nyíló, kétszintes, tekintélyes (168 méteres) hosszúságú barlang. Az irodalomban először (RÖMER F. (1860) említi. Mindkét szintje többszöri elágazást mutat, folyosókra és kisebb termekre különül. A felső szint gazdagabb üstökben, mészkiválásokban. A felső szint járatai szélesebbek (szélességi indexe nagyobb, mint az alsó szinté), termei kevéssé omladékosak az alsó szinthez képest. A két szintet akna kapcsolja össze. Az irodalomban régóta emlegetett barlang. Kutatástörténetét, mely kiterjedt a barlang leírására, térképezésére, próbaásatásokra, a népi hiedelmek összegyűjtésére BERTALAN K. (1963) foglalta össze. Mindenekelőtt véleményem szerint a genetika szempontjából nem közömbös két vitatott kérdésre szeretnék kitérni. TOMOR-THIRRING J. (1935) szerint az alsó szint dachsteini mészkőben képződött, míg BERTALAN K. (1963) szerint triász fődolomitban. Ezt a megállapítást BERTALAN K. sem tartotta teljesen megnyugtatónak. A kérdés eldöntése érdekében több helyről is vettem kőzetmintát (I. táblázat), így a bejárat környékéről, a völgyoldalból, valamint az egyes szintekről. Kiderült, hogy a bejárati szakasz márgás mészkőben képződött, melynek vastagsága bizonyára nagyobb, mint az ö—12 és az ö—16 jelzésű barlangok környékén előbukkanó márgás mészkő vastagsága. Mivel az utóbbi barlangoknál ez a márgás mészkő jóval alacsonyabban helyezkedik el, így a völgy jobb és bal oldala között jelentős vető menti mozgásokkal kell számolni. A barlangbejárattól távolabb eső részek mészkőben képződtek. Ennek kora eocén, bár az alsó szintről ősmaradványt tartalmazó mintát nem sikerült felhozni. LACZKÓ D., VASBÁNYAI A. próbaásatásai (NÉMETH P. 1965) holocén korú maradványokat eredményeztek. ROSKA M. (1950 a, 1950 b) ásatásai, bár nem érték el a sziklaaljzatot mindenhol, a holocénnél idősebb réteget nem harántoltak. Mindez úgy egyeztethető össze a barlang viszonylag nagy relatív magasságával (tehát látszólagosan korai keletkezésével), hogy korábbi felfogásommal ellentétben (VERESS M. 1980) az ördög-lik nem forrásbarlang eredetű, hanem egy, a völgy kialakulása után felnyílott barlang, akárcsak az árok többi karsztos barlangja. Ezek után genetikájáról a következők mondhatók el. A barlang vető mentén képződött. A földtani térképen is jelölt, már említett vető mentén alakult ki az alsó szint jelentősebb része. Másodrendű törésrendszer mentén keletkezett a felső szint jelentősebb része. Mivel mindkét szinten a járatok elrendeződése közel merőleges egymáshoz képest, mindkét törésiránynak szerepe volt a barlang kialakulásában. Az alsó szint kisebb szélességi indexe (felső szint 0,94, alsó szint 0,62) e szint erőteljesebb tektonikai preformáltságra utal a felső szinttel szemben, ahol az oldásos jelleg jóval markánsabb. Ezzel összhangban vannak egyéb erre utaló morfológiai jegyek is. Nem dönthető el azonban, hogy a két törésrendszer közti aktívságbeli különbség, vagy a két szint bezáró kőzete közti rétegzettségben, kőzetminőségbeli különbség játszott-e a szintek eltérő jellegű morfológiájában döntőbb szerepet? Az sem kizárható — továbbá a földtani adottságokkal sincs ellentétben —, hogy az alsó szint fiatalabb, a karsztosodás kezdeti stádiumát képviseli. Ebben az esetben itt nyomon követhető a karsztosodás függőleges terjedése. Ezzel van összhangban az, hogy amíg a felső szinten a jól fejlett üstök gyakoriak, a két szintet elválasztó akna környékén az oldás mikr of ormai válnak uralkodóvá. A bejárati szakasz közel csapásirányban képződött. Látható azonban, hogy horizontális irányban kőzetváltás van (a márgás mészkő nummuliteszes mészkőbe megy át), ami nyilván a már említett vetődés jelenlétével magyarázható. Ez azt jelentheti, hogy a nem márgás mészkőrétegek földtani jellemzői mások. Egyezésük esetében azonban a felső szint egésze inkább csapás-, az alsó szint inkább dőlésirányban képződött. Sajnos a barlang belsejében nem sikerült dőlésirányt mérni. 7. ábra: Maradványbarlangok kialakulása Abb. 7: Die Entwicklung eines Karstwasserherdes