Dr. Tóth Sándor: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 13. - A Bakony hegység szitakötő-faunája (Zirc, 1980)

A fajok jegyzéke

52. ábra: A monostorapáti halastó, háttérben a Hegyesd bazaltkúpja Abb. 52: Der Fischteich von Monostorapáti, in Hintergrund die Basaltspitze von Hegyesd Lelőhelyei (62. ábra): Ajka: Jókai-bánya (1972. VII. 3, 1974. VI. 1., T.)

r Ajka: Köleskepe, vizesárok (1978. VII. 6, T.), Balatonalmádi (1951. VI. 10, Mihályi), Balatonfüred (1952. VI. 10, 18, Ű.), Diszel: Eger-víz menti zsombékos (1973. VII. 12., T.), Fenyőfő, halastó (1971. V. 28, T, megfigyelés), Gyulafirátót (1971. V. 18, T., megfigyelés, 11 db), Herend: Müller-tanya (1970. VI. 21, D, 2 db), Kab-hegy: Nyir-tó (1973. VII. 24, T.), öcs: Nagy-tó (1971. V. 27, T.), Padragkút, patakpart, mocsaras rét (1973. VII. 10, T.), Pápa (?, Aradi—Bodócs), Pápa (1959. IV. 4, 1961. VII. 27, B„. 1962. VIII. 10, 1963. V. 8, Kovács), Szigliget, arborétum tava (1970. IX. 16, T, lárva), Tihany (1942. VII. 14, Szent-Ivány, 1957. V. 6, V. 11, Zsirkó, 1958. VI. 4, Solymosné), Ugod: Öreg-séd (1977. V. 2, T.), Várpalota (1969. VIII. 6, Veszelovszky), Vállus: Csetény (1974. VI. 22, T, 2 db), Várvölgy (1973. VII. 4, 1974. VI. 23, T.), Vindornyaszőlős (1959. V. 2, P.), Zalaszántó (1960. VI. 10, P.). Fehér pásztor Orthetrum albistylum albistylum (SÉLYS—LONGCHAMPS, 1848) Pontomediterrán faunaelem, Európa déli területein, valamint Ázsia mérsékelt övi részének déli felében él. Hazánkban inkább az Alföld sekélyebb tavaira és mocsaraira jellemző faj. BENEDEK (1965) a pápai halastóból mutatta ki, így a tulajdonképpeni Bakonyból eddig nem ismerjük. Lárvája szikes tavakban, alföldi, iszapos