Dr. Bayerné Károlyi Gabriella, dr. Kaplayné Schey Ilona: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 9. - A Bakony földtani-őslénytani bibliográfiája
A Bakony földtani-őslénytani irodalmának felsorolása a lényeges adatok ismertetésével – Aufzählung der geologisch-paläontologischen Fachliteratur des Bakony-Gebirges, mit Bekanntmachung der wesentlichen Angaben
750. LENGYEL BËLA: Ásványvizek és iszapok rádióactivitásáról. (über die Radioaktivität von Mineralwässern und Schlämmen.) Magyar Balneológiai En., 1909, 2, évf. 5. sz. p. 1—8. — A hévízi tóról is megemlékezik. Auch der Teich von Hévíz wird mit erwähnt. 751. LENGYEL BELA : A mohai „Ágnese-forrás. (Die „Ägnes"-Quelle von Moha.) Term, tud. Közl., 1891, 23. köt. p. 337-339. 752. LENGYEL BÉLA: A mohai „Ágnes"-f orras vegyelemzése. (Chemische Analysen der „Ágnes"-Quelle von Moha.) Ertek, a Term, tud. köréből, 1881, 11. köt. 14. sz. p. 1-12. 753. LENGYEL DÁNIEL: Die Heilquellen und Bäder Ungarns. (Magyarország gyógyforrásai és Fürdői.) Pest, 1854, p. 336. — Keszthely, Tapolca, Balatonfüred stb. — usw. 754. LESENYEI JÖZSEF-SZABÓNÉ MUHITS M. KATALIN: A Balaton szennyezettségének vizsgálata. (D<e Untersuchung der Verunreinigung des Balatonsees.) Hidrol. Közl., 1953, p. 134—148. — A tófenék vizsgálata Balatonfüred, Badacsonytomaj, Szigliget stb. környékén. LIntersucbungen am Seeboden in der Umgehung von Balatonfüred, Badacsonytomaj, Szigliget usw. - LIBOR OSZKÁR, lásd 324. szám alatt, Fülöp Józseffel. 755. LIFFA AURÉL: A hazai tűzálló agyag és kaolin előfordulások, 1937. évben végzett geológiai megvizsgálása. Geologische Skizze einiger im Jahre 1937 untersuchten Kaoline und feuerfesten Tone. Földt. Int. Evi Jel., 1936/38, p. 1171-1244. - Lelőhelyek a Bakonyban is, mint Réde, Bakonyszentlászló sib. Fundorte gibt es auch im Bakony, wie Bakonyréde, Bakonyszentlászló usw. 756. LIFFA AURÉL: Néhány hazai kaolin- és tűzálló agyageőfordulás geológiai viszonyai. (Geologische Verhältnisse von einigen ungarischen Kaolin- und feuerfesten Tonvorkommen.) Földt. Int. Evi Jel., 1933-1935, p. 1248—1288. — A Bakonyban a tűzálló agyag a mezozoós hegység délnyugati szélén fordul elő, harmadkori képződményekben. Tm Bakony-Gebirge kommt feuerfester Ton am Südwestrand des mesozoischen Gebirges, in Teitiärablagerungen vor. 757. LIFFA AUREL: Üj phillipsit előfordulása Badacsonytomajon. Ein neues PhillipsitVorkommen in Badacsonvtomaj. Földt. Közl., 1914, 44. köt. p. 80-87. - Lóczy által tanulmányozott badacsonytomaji Nagykőfejtűben talált kristályok további vizsgálata. Weitere Untersuchungen an den im Grosssteinbruch von Badacsonytomaj gefundenen und von Lóczy untersuchten Kristallen. 758. LIPTÁK GÁBOB: Zirc és Csesznek. (Zirc und Csesznek.) Veszprém, 1965, p. 152, — A két település története, nevezetességei, a környék geológiai alkata, vízrajza, barlangjainak leírása, karsztjelenségek magyarázata. Die Geschichte, Sehenswürdigkeiten der beiden Städte, die geologischen Verhältnisse der Umgebung, deren Hydrographie und Beschreibung der dort vorkommenden Höhlen, mit Erklärungen der Karsterscheinungen. 759. LÖCZY LAJOS, id.: A Balaton geológiai történetéről és jelenlegi geológiai jelentőségéről. (Uber die geologische Geschichte und gegenwärtige geologische Bedeutung des Balatonsees.) Földt. Közl, 1894, p. 123-147. — A Balaton teknője a diluviális idő elején támadt. Die Mulde des Balatons entstand am Anfang des Diluviums. 760. LÖCZY LAJOS, id,: A Balaton környékének geológiája és morfológiája. (Die Geologie und Morphologie der Umgebung des Balatonsees.) Bal. Tud. Tan. Er., 1913, 1. köt. 1. r. p. 269 761. LÖCZY LATOS, id.: A Balaton környékének geomorfológiája. (Die Geomorphologie der Umgebung des Balatonsees.) Term. tud. Közl, 1913, 45. köt. pótfüzet, p. 1—17., képek. 762. LOCZY LAJOS, id.: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése. (Geologische Formationen der Umgebung des Balatonsees und deren Lagerungsverhältnisse in den verschiedenen Bezirken.) Bai. Tud. Tan. Er., 1913, 1. köt. 1. r. 1. szakasz, p. 617., 15 t. — Eplény, Olaszfalu környékéről adatok. Angaben über Eplény, Olaszfalu und Umgebung. 763. LÖCZY LAJOS, id.: Balatonkömyéki ősemlős maradványok. Ursäugetierfunde aus der Umgebung des Balatons. Földt. Közl, 1908, 38. köt. p. 368-369. 764. LOCZY LAJOS, id.: A Balaton régi sziiilői és terraszai. (Die alten Abrasionsterrassen des Balatonsees.) Földr. Közl, 1891. 19. köt. p. 448—453. — A Balaton orographiai és geológiai tanulmányozása. Orographische und geologische Untersuchungen des Balatonsees. 765. LÖCZY LAJOS, id.: A Balaton-vidék leendő turistaútjairól. (Uber die künftigen Tourislenrouten durch die Balatongegend.)
