Dr. Bayerné Károlyi Gabriella, dr. Kaplayné Schey Ilona: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 9. - A Bakony földtani-őslénytani bibliográfiája

A Bakony földtani-őslénytani irodalmának felsorolása a lényeges adatok ismertetésével – Aufzählung der geologisch-paläontologischen Fachliteratur des Bakony-Gebirges, mit Bekanntmachung der wesentlichen Angaben

roi Közl, 1950, 30. évf. p. 325-353. ­Adatok Balatonfüred, Bodajk, Gyepükaján, Hévíz, Moha, Pétfürdő, Várpalota vizeinek ismeretéhez. Beiträge zur Kenntnis der Wäs­ser von Balatonfüred, Bodajk, Gyepükaján, Hévíz, Moha, Pétfürdő, Várpalota. 609. KITTL ERNŐ : Adatok a triász halobi­idái és monotidái monográfiájához. (Bei­träge zur Monographie über die Haloiiden und Monotiden der Trias.) Bal Tud. Tan. Er., 1911, 1. köt. 1. r. Paleont. függ. 2. köt. 4. cikk, p. 1-203., 10 t. - A leírt fajok Arácson, Csopakon, Veszprémben fordulnak elő. Die beschriebenen Ai ten kommen in Arács, Csopak und Veszprém vor. 610. KITTL ERNŐ: Bakonyi triász-gastropo­dák. (Trias-Gastropoden des Bakony-Gebir­ges.) Bal. Tud. Tan. Er., 1912, 1. köt. 1. r. Paleont. függ. 2. köt. 5. cikk, p. 1—54. 611. KI. EB BÉLA— TU BÖK ENDRE—ZST LAK GYÖRGY: Vízföldtani megfigyelések Bala­tongyörök környékén. (Hydrogeologische Beobachtungen in der Umgebung von Ba­latongyörök.) Hidrol. Tájékoztató, 1965, p. 49—51. — Balatongyörök határában Szép­kilátón és a Becehegy felé eső részen vég­zett vizsgálatok. Untersuchungen in der Nähe von Szépkilátó („Schöne Panorama") und des Bece-ßerges in der Umgehung von Balatongyörök. — KLEB BÉLA, lásd 599. szám alatt, Keszt­hely város hidrogeológiai viszonyai-nál. 612. KLEMENCSICS ISTVÁN: Dudari kőzet­mozgás mérések és azok gyakorlati alkal­mazása. (Vermessungen von Gesteinbewe­gungen und deren praktische Anwendung.) Bány. Kut. Int. Közl., 1957, 2. évf. p. 6—15. 613. KNAUER JÓZSEF: Bakonyi földtani munkánk néhány eredményéről. (Eber einige Ergebnisse der geologischen Arbeiten im Bakony-Gebirge.) Földt. Int. Evi Jel, 1967 (előzetes), p. 61—64. — Magyarpolánv. Ear­kasgyepű, Bakonycsernye földtani térképe­zése. Geologische Kartierung von Magva r­polány, Farkasgyepü und Bakonycsernye. 614. KNAUER JÓZSEF: Bakonyi földtani munkánk néhány eredményéről. (Cher ei­nige Ergebnisse der im Bakony-Gebirge durchgeführten geologischen Arbeiten.) Földt. Int. Evi Jel, 1967, p. 29-33. - Az Eszaki­Bakony fiatal szárazföldi-édesvízi törmelé­kes sorozat vizsgálatáról és kormegállapítá­sáról. A területre vonatkozó térképezésről, über die Untersuchungen der jungen konti­nentalen Süsswasserschichtenfolge des NO­Bakony-Gebirges und deren Altersbestim­mung. Uber die Kartierungsarbeiten in die­sem Gebiete. 615. KNAU EP» JÓZSEF: Beszámoló a bakonyi csoport munkájáról. (Bericht über die Ar­beiten der Bakonyer Gruppe.) Földt. Int. &vi Jel, 1965, p.' 177-179. - A tudomá­nyos eredmények monografikus formában való rögzítése. Monographische Synthese der wissenschaftlichen Ergebnisse. 616. KNAUER JÖZSEF: Beszámoló a bako­nyi csoport 1966. évi munkájáról. (Bericht über die in 1966 durchgeführten Arbeiten der Bakonyer Karlierungsgruppe der Unga­rischen Geologischen Anstalt.) Földt. Int. Evi Jel., 1966 (előzetes), p. 55. 617. KNAUER JÖZSEF: Beszámoló a bakonyi csoport 1966. évi munkájáról. (Bericht über die in 1966 durchgeführten Arbeiten der Bakonyer Kartiei ungsgruppe der Ungarischen Geologischen Anstalt.) Földt. Int, Evi Jel, 1966, p. 49-52. Bp. 1969. - Szentgál, Ba­konyszentkirály, Csesznek, Várhegy környé­ki munkálatok. Arbeiten in der Umgebung von Szentgál, Bakonyszentkirály, Csesznek, Várhegy. 618. KNAUER JÖZSEF: Calpionellidea-rend­szertani kérdések. Problèmes systématiques des Calpionellidés. Földt. Int. Evi Jel, 1961. p. 155—168. — A Dunántúli Középhegység számos szelvényében rendkívül sok, eredeti értelemben vett ,oblonga" van, Sümegen négyzetcentiméterenként löbbszáz is. A faj a Bakony-hegység nyugati és középső ré­szén domináns. In zahlreichen Profilen des Transdanubischen Mittelgebirges gibt es ausserordentlich viele Vertreter von „oblon­ga" in originalem Sinne. In Sümeg können sogar mehrere Hundert Exemplare pro cm 2 angetroffen werden. Die Art ist im west­lichen und mittleren Teil des Bakony-Ge­birges dominant. 619. KNAUER JÓZSEF: Hézagos albai réteg­sor Balinkán Une série incomplète de 1' al­bien a Balinka. Földt. Int. Evi Jel. 1964, p. 221—226. — Mór és Balinka közötti te­rület vizsgálata. Untersuchungen des Gebie­tes zwischen Mór und Balinka. 620. KNAUER JÓZSEF: A turrilileszes márga földtani korkérdése. Sur le problème de 1' age géoloo-ique des marnes á turrilles. Földi. Int. Evi Jel, 1966, p. 72-75. - Az Északi­Bakonyban a tunïliteszes márga az apti munieriás agyag transzgressziójával kezdő­dő üledékképződési megaciklus zárótagja. Abschlussglied des im nördlichen Bakony­Gebirge mit der Transgression der Turrili­temnergel und der aptisehen Munieriento­nen beginnenden Megazyklus der Sedimen­tation.

Next

/
Oldalképek
Tartalom