Dr. Bayerné Károlyi Gabriella, dr. Kaplayné Schey Ilona: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 9. - A Bakony földtani-őslénytani bibliográfiája
A Bakony földtani-őslénytani irodalmának felsorolása a lényeges adatok ismertetésével – Aufzählung der geologisch-paläontologischen Fachliteratur des Bakony-Gebirges, mit Bekanntmachung der wesentlichen Angaben
leit pollenek adatsorával. Mit der Datenserie der in Halimba gefundenen Pollenkörner. - KEDVES MIKLÓS, lásd 415. szám alatt, Greguss Pállal is. - KEDVES MIKLÓS, lásd 1044. szám alatt. Simoncsics Pállal is. 585. KEDVES MIKLÓS-ADORJÁN ANNA MARIA: Pollens fossiles de la famille cL-,s onagraceae des couches paleogénes de la Hongrie. Acta Univ Szeged. Acta Biol. Szeged, W(y(i, Tom. 12. i>. 37-48. - A B.ikonyban a középső eocén és a felső ol'gócén rétegben talált pollenekről is. Auch über die Pollen, die im Bakony-Gebirge in 'len mittcleozänen und cberoligozänen Schichten angeti offen wurden. 586. KEDVES MRvLOS-ENDBEDT LÁSZLÓ: Palynologie investigations on the Lower Eocene layers in the surrounding country of lszkaszentgyörgy. (Iszkaszentgyörgy környéke alsó eocén rétegeinek palynológiai vizsgálata.) Acta Univ. Szeged. Acta Biol Szeged, 1065, Tom. 11. p. 229-231. - A barnaszén rétegekben vannak erdei lápos helyekről származó pollenek. In den BraunkohlenSchichten gibt es Pollenkörner, die aus Sumpfwäldern stammen. 587. KEDVES MIKLÓS-KOLOSVÁRY GABOR: Eozän Korallen und faziesökologischbiosMratigraphiseh bemerkenswerte Sporomorphen aus dem Bakony-Gebirge betrachtet. (Eocén korallok és fazies-ökológiai és biosztratigráfiai szempontból figyelemreméltó Bokony-hegységi sporomorfák vizsgálata.) Acta Univ. Szeged, Acta Biol. Szeged, 1966, Tom. 12. p. 49-53. - Balinka. Dudar, Halimba stb. környékéről gyűjtött anyag értékelése. Auswertung des im Baume von Bal'nka, Dudar und Ha'imba gesammelten Materials. 588. KEDVES MIKLÖS—RÁKOSI LÁSZLÓ: Evolution of the snore-pollen assemblage of the bauxite in Gánt. (A gánti bauxit spóra- és pollen összletének értékelése. 1 Acta Univ. Szeged. Acta Biol, 1967. Tom. 13. p. 15—18. — A halimbai és iszkaszentgyörgyi sporopollenekről is. Auch über die Sporen und Pollen von Halimba und lszkaszentgyörgy. 589. KEDVES MIKLÓS-RÁKOSI LÁSZLÓ: Palynolog'cal investigations on the eocene layers of boring 39 in Eplény. (Az. eplényi 39-es kutatófúrás eocén rétegeinek palynológiai vizsgálata.) Acta Univ. Szeged. Acta Biol. Szeged, 1966, Tom. 11. p. 51-53. A fú iás vizsgálatának eredménye. Das Ergebnis der Untersuchung der Bohrung. 590. KEDVES M1KLÓS-SIMONCSICS PÁL: Micros Ii'atigraphy of the carbonate manganese ore layers of the shaft III. of Urkűl on the bas : s of paly nological investigation. (Az úrkúti 3-as akna karbonátos mangánérc rétegeinek ínikroszlratigráfiája a palynológiai vizsga at alapján.) Acta Univ. Szeged, A et a A / in erat o aica-l 'et rograpli ica Szeged, 1964, Tom. 16. p. 3-49. 591. KEDVES MlKLÓS-SlMONCStCS PÁL: Spoies nouvelles extraites de minerai de manganese Jurassique de la région d' Ürkút (Hongrie). Pollen et Spores. 1961. Vol. 6. No. 2. p. 6)5—610. — Az úrkúti jura mangánérc településében találtak egy spórapollen együttest, ezek szermt az úrkúti mangán kora nem liász hanem közép jura. Ugyanitt 3 új spóra fajtát találtak, mely stratigráfiai szempontból jelentős. In der Manganerzlagerstä lté von Ürkút wurde eine Sporoniorphen-Assoziation gefunden. Auf Grund dieses Eundes sei das Aller des Üikúter Mangans nicht L'as, sondern Mitteljura, Ebenda wurden 3 neue Sporenarien angetroffen, was von stral graphischem Gesichtspunkt aus wichtig ist. 592. KKNKSSKY BÉLA: A hévízi melegforrás. Die Thermalquelle von Hévíz. Vízügyi Közl., 1929, 11. évf. p. 102-106 - A forrástölcsér' pontusi vagy pannóniai korú agyagon, ez pedig triász korú fődolomiton fekszik. Der Quellentrichter befindet sich in pontischen d. h. pannonischen Tonen, die ihrerseits auf triadischem Hauptdolomit lagern. 593. KENYERES LAJOS : Tihany. Hazánk első tájvédelmi körzete. (Tihany, das este Landschaftsschutzgebiet von Ungarn.) Termésre/ és Technika, 1952. 91. évf. p. 614618. — A félsziget geológiai kialakulásáról, felépítéséről, a (iongeria kagylóról stb. szól. Es handelt sieb um die geologische Geschichte der Halbinsel, um ihren Bau, und den CongerienM uschein. - KENYERES LAJOS, lásd 345. szám alatt, Fülöp Józsefnél is. 594. KEREKES JÖZSEF: Hazánk periglaciális képződményei. (Die periglazialen Ablagerungen von Ungarn.) Beszámoló a Földt. Int. vitaüléseiröl, 1941. 97. p. 42. — Említi a kó'lcngerek között a kővágóörsit, a lörmeléklejtők közül a Szentgyörgyhegyei, az iszkaszcntgyöi'gyi és bakonyszéli mészkő- és dolomit törmelék-térszinteket. Von den Felsenmeeren wird jenes von Kővágóörs, von