Dr. Bayerné Károlyi Gabriella, dr. Kaplayné Schey Ilona: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 9. - A Bakony földtani-őslénytani bibliográfiája

A Bakony földtani-őslénytani irodalmának felsorolása a lényeges adatok ismertetésével – Aufzählung der geologisch-paläontologischen Fachliteratur des Bakony-Gebirges, mit Bekanntmachung der wesentlichen Angaben

452. TTANTKEN MIKSA: Üj ..dalok a déli Bakony geológiai és paleontológiái ismereté­hez. (Neuer Beilrag zur geologischen und pal,äonloI|Ogischen Erkennlniss des südli­chen Bakony-Gebirges. MTA Ert., 1874, 8. évf. p. 209—217. — Ajkai, úrkúti, halimbai adatok. Angaben über Ajka, Ürkút und Ha­limba. 453. HANTKEN MIKSA: Az Ujszőny-pesti Duna és Fehérvár-budai vasút befogadó te­rület földtani leírása. (Geologische Beschrei­bung der Erdfläehe zwischen II jszőny-Pester Donau und Eisenbahnlinie Fehérvár-Buda. ) Math. Ten,,, lud. Közl., 1865, p. 384-444. —Bakonyi részek is. Auch mit Angaben über das Bakony-Gebirge. 454. HANTKEN MIKSA: A zirci eocén réte­gek. (Die Eozänschiehten von Zirc.) Földt. Közi, 1874, p. 198-202. 455. HANTKEN MIKSA—MADARÁSZ EDE: Jegyzéke az 1873.-ik évi bécsi világtárlaton kiállított nummuli toknak. Katalog der auf der Wiener Weltaustellung im Jahre 1873 ausgestellten Nummuliten. 1873. p. 14. — A nummiditesek között szelepeinek Ajkáról, Urkiitról stb. származó fajok. Unter den Nummuliten figurieren Arten von Ajka, Úrkút usw. 456. HANUSZ ISTVÁN: Hazánk természeti különlegességeiből, (über die Naturbesonder­heiten von Ungarn.) Turisták L., 1891, 3. évf. p. 154—162. — Balaton környéki ada­tok is. Auch mit Angaben über die Bala­tongegend. 457. 11 ABASZTHY ÁRPÁD: Recherches ana­tomiques sur les xylites d' age tortonien de Herend —Szentgá'. (Elongrie occidentale.) Acta Bot. Hung., 1958, Nr. 38. p. 233-256. - DAB WOOD, II. F., lásd 823. szám alatt, Mauritz Bélánál. 458. HAUER, FRANZ: Die Geologie und ihre Anwendung auf die Kenntniss der Boden­beschaffenheit der Österr.— Ung. Monarchie. (A földtan és alkalmazása az Osztrák—Ma­gyar Monarchia talajállagának megismeré­séhez.) Wien, 1878, p. 764. — Bakonyra vo­natkozó adatok is. Auch mit Angaben über das Bakony-Gebirge. 459. HAUER, FRANZ: Geologische Über­sichtskarte der Österreichisch —Ungarische Monarchie. 7. Das unoarische Tiefland. (Az Osztók—Magyar Monarchia földtani átnéze­ti lérképe.) Jb. der k k. Geol. Reichsanstalt. Wien, 1870, Bd. 20. p. 463-499. - Adatok a Bakonyról és a Balaton északi hegyvonu­latairól. Angaben über das Bakony-Gebirge und über die nördlichen Gebirgszüge des Balatonhochlandes. 460. HAUER, FRANZ: Über die Petrefacten der Kreideformalion des Bakonyer Waldes. (A Bakonyerdő krétakori kövületeiről.) Sit­zuiigsber. der kaiserlichen Akad. der Wissen­schaften. Wien, 1861, Bd. 44. 1. Abt. p. 631—659. — Különböző fajok leírása, így: Pénzeskútról Ammonites schwabenaui Ha­uer 1862, Bakonynánáról Handles (Aniso­ceras) nanaensis Hauer 1862, ugyancsak in­nen Turrilites stachei Hauer 1862. Beschrei­bungen von verschiedenen Arten: Ammoni­tes schwabenaui Hauer 1862 aus Pénzeskút, Handles (Anisoceras) nanaensis Hauer 1862 aus Bakonynána, sowie Turrilites stachei Hauer 1862 aus demselben Fundort. 461. HEBERT, EDMOND—MI "NIEP CHAE­MAS, ERNEST: Terrain teitiaires de la Hong­rie. (Bakony, Gran, Buda, Pest.) P. 1-2. Comptes Rendus Séances de V Acad. des Sciences, Paris, 1877, Tom, 85. p. 125-128; 181—186. — Ajka vidékéről különböző Nummulitesek, pl.: Cerithiiim baconicum M. Ch., Cerithium Ajkense M. Ch., Nummu­li tes perforata, stb. leírása. Beschreibungen verschiedener Ammoniten aus der Umge­bung von Ajka: Cerithium baconicum M. Ch., Cerithium Ajkaense M. Ch., Nummuli­tes perforata usw. 462. HEGEDŰS GYUUA: Boba és Jánosháza vidéke földtani viszonyai. Les conditions géologiques des environs de Boba et János­háza. Földt. Int. Évi Jel, 1950. p. 29-32. — Bakonyi adatokkal is. Auch mit Angaben über das Bakony-Gebirge. - HEGYESSY LÁSZLÓ, lásd 18. szám alatt. - HEGYESSY LÁSZLÓ, lásd 203. szám alatt, Cziráky Józseffel. 463. HERCEGH JÖZSEF: Kőszén előfordulá­sok és tanulságaik hazai szénképződménye­ink szempontjából. (Kohlenlagerstätten und deren Aussagekraft für die Kohlenbildungen in Ungarn.) Földt. Ert,, 1937. p. 117-125. — A Magyar Középhegységek előterében te­lepült óharmadkori és ó-miocén szénelőfor­dulásokról. Uber die alttertiären und alt­miozänen Kohlenlagerstätten im Vorlande der ungarischen Mittelgebirge. 464. HERMANN MARGIT: A várpalotai Sza­bó-bánya miocén homokrétegének nehéz ás­ványai. (Die Schvvermineralen der miozä­nen Sandschichten der Szabó-Grube von Várpalota.) Term, tud Múz. Evk., 1956. Tom, 7. p. 207-218.

Next

/
Oldalképek
Tartalom