Dr. Bayerné Károlyi Gabriella, dr. Kaplayné Schey Ilona: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 9. - A Bakony földtani-őslénytani bibliográfiája
A Bakony földtani-őslénytani irodalmának felsorolása a lényeges adatok ismertetésével – Aufzählung der geologisch-paläontologischen Fachliteratur des Bakony-Gebirges, mit Bekanntmachung der wesentlichen Angaben
kutató csoport 1964-ben alakult meg. Tájékoztál a noszlopi hasadékbarlangban, a lovasi Boszorkánybarlangban, a Lóezy L. barlangban végzett feltáró munkájukról. Dicse Döhlenforsehergruppe wurde in 1964 gebildet. Es wird über ihre Aufschlussarbeilen in der Spaltenhöhle von Noszlop, in der Dcxenhöhle von Lovas und in der Lóczy L.-Ilöble berichtet. - HALÁSZ ÄRPÄD, lásd 261. szám alatt, Dudich Endre ifj.-nál is. 427. IIALAVÄTS GYULA : A balatonmelléki pontusi korú rétegek faunája. (Die Fauna der pontischen Schichten der Balatongegend.) Bal. Tud. Tan. Er., 1911, 1. köt. 1. r. Paleont. függ. 4. köt. 2 cikk, p. 1—74. 428. HALAVÄTS GYULA: A magyarországi artézi kutak története, terület szerinti eloszlása, mélységük, vizük bőségének és hőfokának ismertetése. (Die Geschichte der artesischen Brunnen von Ungarn, ihre räumliche Verteilung, mit Angaben über Tiefe, Wasserergiebigkeit und Temperatur.) Bp., 1896, p. 103. - Balatonkörnyéki kutakról is. Auch über die Brunnen der Balatongegend. 429. HALAVÄTS GYULA: A magyar pontusi emelet általános és őslénytani irodalma. Allgemeine und paläontologische Literatur der pontischen Stufe Ungarns. Földt. Int. Kiadványai., 1904. p. 134. — Bakonyra vonatkozó irodalom is. Auch mit Literatur über das Bakony-Gebirge. 430. HALAVÄTS GYULA: Őslénytani adatok Dél m agyarország neogén korú üledékei faunájának ismeretéhez. Paleonto'ogisehe Dalon zur Kenntniss der Fauna der südungarisehen Neogen-Ablao-erungcn. Földt. Int. Evk.. 1892/94, 10. köt. p. 3-41. - A Balaton partján Balatonkenesénél előkerült Congeria triangularis Part seb, Congeria balatoniea Part seb stb. leírása. Beschreibung von Congeria triangularis Bartsch und Congeria balatonica Partseh, die am Balatonufer bei Balatonkenese angetroffen wurden. 431. HALLER LÄSZLÖ: A szentgyörgyhegyi bazalt „kőzsákok". (Die Basalt-„Steinsäcke' des Szentgyörgy-Berges.) Természet, 1938, 34. köt. p. 264—265. — A Tapolcai-medence és a Balaton-felvidék tanuhegyeiről. l" T ber die Zeugeberge des Tapolcaer Beckens und des Balatonhochlandes. 432. HAMVAS FERENC: A balatom part erózió-vizsgálata. (Die Untersuchungen der Ufererosion am Balaton.) Hidrol. Közl., 1967, p. 560—563. — A hullámzás és jég okozta erózió a veszprémi parton. Erosion durch Brandung und Eisbewegung am Veszprémer Balatonufer. 433. HANKÖ VILMOS: Fürdőink, ásványvizeink és a Balneológiai Egyesület, (Die Bäder und Thermalwässer von Ungarn und die Balneologische Gese lschaft.) Magijai- Balneológiai Ert., 1909, 2. évf. p. 6-11. - B»kony-vidéki ás vány vizekről is. Auch über die Mineralwässer des Bakony-Gebirges. 434. HANTKEN MIKSA: Ajkaer Kohlenbildung im Veszprimer Comitate. (Ajkai kőszénképződés Veszprém megvében.) Jb. der k. k, Geol. Reichsanstalt. Wien, 1886, Bd. 16. p. 208. 435. HANTKEN MIKSA: Az ajkai kőszénképlet geológ'ai viszonyai. (Uber die geologischen Verhältnisse der Kohlenformat'on von Ajka.) Magyarhoni Földt Társ. Münk., 1867, 3. köt. P. 98-102. 436. HANTKEN MIKSA: Az alveolinák szerepe a délnyugati közép-magyarországi hegység eocén-képződményeiben. (Die Rolle der Alveolinen in den Eozänablagerungen des Süd VN csl-Mit.telungarländischen Gebirges.) Földt. Közl, 1874, 4. köt. p. 202-205. - A? eocén alveolinák a Bakonyban fordulnak elő, mégpedig pontozott és kiterült nummulilok rétegcsoportjában. Die eozänen Alveolinen kommen im Bakony-Gebirge, und zwar in der Schichtengruppe mit punktierten und ausgerollten Nummuliten vor. 437. HANTKEN MIKSA: Braunkohlenablagerungen im nordöstlichen Theil des Bakonyerwaldes und im Oedenburger Comitate-Szápár. (Barnaszén-lelőhelyek a Bakony északkeleti részéhen.) \V/7i der /,. k. Geol. Reichsanstalt 1867, p. 349—351. — A Bakonycsernyei szénképződés a felső nummulit-rélégben található. Die Kohlenbildung von Bakonycsernye ist in der oberen Nummulitcnschicht zu finden. 438. HANTKEN MIKSA: A Clavulina Szabóirétegek faunája. Die Fauna der Clavulina Szabói-Schichten. Földt. Int. Evk.. 1875, 4. köt. p. 1—82. — A Clavulina Szabói-rétegek elterjedése a Bakonyban. Die Verbreitung der Clavulina Szabói-íühronden Schiebten im Bakony-Gebirge. 439. HANTKEN MIKSA: Daten zur geologischen und paläontologischen Kenntniss des südlichen Bakony. (Adatok a déli Bakony geológiai és paleontológiái ismeretéhez.) Aí tt. aus dem Jb. der k ung. Geol. Anstalt. Wien, 1887, Bd. 3. p. 1-35.
