Dr. Bayerné Károlyi Gabriella, dr. Kaplayné Schey Ilona: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 9. - A Bakony földtani-őslénytani bibliográfiája
A Bakony földtani-őslénytani irodalmának felsorolása a lényeges adatok ismertetésével – Aufzählung der geologisch-paläontologischen Fachliteratur des Bakony-Gebirges, mit Bekanntmachung der wesentlichen Angaben
ralogy of the manganese ore deposit of Ürkút. (Az úrkúti mangánérc előfordulásának geológiai és ásványtani adatai.) Acta Univ. Szeged. Acta Mineralogica-Pelrographica, 1961, Tom. 14. p. 3-25. 414. GRASSELLY GYULA—KLIVÉNYI FERENCNÉ ROZSA ÉVA: Data on the phospórus content and organic remains of manganese oxid ores from Ürkút. (Az úrkúti oxidos mangánérc foszfortartalmának és szerves maradványainak adatai.) Preliminary report. Acta Univ. Szeged,. Acta Mineralogica-Petrographica. Szeged, 1960, Tom. 13. p. 3-8. - GRASSELLY GYULA, lásd 235. sz. alatt is. - GRASSELLY GYULA, lásd G34. és 635. szám alatt, Koch Sándornál is. - G REGÁCS MARGIT, lásd 18. szám alatt. 415. GREGUSS PAL: Az ajkai felsőkrétakorú barnakőszén fuzitmaradványok meghatározása. Bestimmung des Fusit-Einschlusses der Braunkohle von Ajka aus der oberen Kreidezeit- Földt. Közl, 1949, 79. köt. p. 394308. 416. GBEGUSS PÄL: Fossil Gymnosperm woods in Hungary from the Penman to the Pliocene. (Magyarország permi-pliocén korának fosszilis gymnospermái.) Bp., 1967, p. 136. 44 t. — Sümegi, hárskúti, úrkúti, stb. fenyők maradványainak leírása. Beschreibung von Nadelbaumresten aus Sümeg, Hárskút, Ürkút usw. 417. GBEGUSS PAL: Magyarországi mezozói famaradványok. Baumstämme aus den mesozoischen Zeiten. Földt. Közl, 1952, 82. köt. p. 157—165. — Ürkút, vidékéről származó leletek. Funde aus der Umgebung von Ürkút. 418. GREGUSS PAL: Tertiary Angiospcrm woods in Hungary-. (Harmadkori Angiospcrm kövületek Magyarországon.) Bp., 1969, p. 151. — Ajka, Várpalota, Iszkaszenlgyörgy, Szigliget stb. környékén talált kovásodott lombosfák. Verkieselte Laubgewächse aus Ajka, Várpalota, Iszkaszentgyörgy, Szigliget usw. 419. GREGUSS PÁL-KEDVES MIKLÓS: Adatok a hazai mezozoós fatörzsek ismeretéhez. Contributions a la connaisance des troncs d' arbre mésozoiques de la Hongire. Földi. Int Evi Jel. 1957158, p. 435-414. — Az eplényi krétaidőszaki rétegekből származó fama radványokról. Uber die ITolzreste aus den Kreideschichten von Eplény. 420. GYÖRFFY DEZSŐ: Geomorfológiai tanulmányok a káli-medencében. (Geoiiiorphologisohe Untersuchungen im Kál-Becken.) Földr. Ert., 1957, 6. évf. p. 265-302. - A Káli-medence és ezzel összefüggésben a Balaton-medence geológiai fejlődéstörténete. Die geologische Entwicklungsgeschichte des Kál-Beckens und in diesem Zusammenhang des Balaton-Beckens. 421. GYÖRGY ALADÁR: Tengermaradvány-e a Balaton? Le lac Balaton est-il un reste de mer? Földr. Közl, 1884, 12. köt. p. 112, — A geológiai adatok, kövületek bizonyítják, hogy a Balaton elpusztult miocén tenger romja. Die geologischen Angaben, Fossilien beweisen, dass der Balalonsee die Ruinen des ehemaligen Miozänmeeres darstellt. 422. GYÖRGY ALBERT: Bauxittelep Halimbán és környékén Veszprém vármegyében. (Eine Bauxitlagerstätte in Halimba und Umgebung im Komitat Veszprém.) Bány Koh. L., 1923, 60. évf. p. 73-77. - A halimbai előfordulásnál az alapére a sötétvörös bauxit, átlagnál nagyobb kovasav tartalmú. In der Lagerstätte Halimba hat das Grunderz — der dunkelrote Bauxiteinen überdurchschnittlich hoben Kieselsäuregehalt. 423. HAJOS MÄRT A : A kővágóőrsi Alsókőbát és Nyárvölgy kvarchomokkő, üveg- és öntödei-homok előfordulásai. Quarzsandslein, Glas- und Giesseand-Vorkommen aus Alsókőbát und Nvárvölgy in Kővágóőrs. Földt. Közl, 84. köt. p. 356-361. 424. HAJOS MÁRTA: A kővágóőrsi és kisőrs^ pusztai homok és kvarehomokkő ehjford lilás. Compte rendu de la recherche de sable et de grés de quartz á Kővágóőrs el Kisőrspuszta. Földt. Int. Evi Jel, 1955/56, p. 73-79. - HAJÓS MARTA, lásd 1028. szám alatt, Schwab Máriánál is. 425. HALÄSZ ÄRPÄD: A balatonfüredi „Sárkány lyuk". (Die „Drachenhöhle" von Balatonfüred.) Karszt- és Bari Kut. Tájékozt., 1963, 4-5; p. 82-83. - A hasadék leírása; a hasadék környéke felső triász dolomitból épült. Beschreibung der Spalte. Die Umgebung der Spalte ist auf obertriadische Dolomite gebaut. 426. HALÄSZ ÄRPÄD: Jelentés a balatonfüredi Lóczy Lajos barlangkutató csoport 1964. évi munkájáról. (Bericht über die im Jahre 1964 geleistete Tätigkeit der Speläologengruppe „Lóczy Lajos".) Karszt és Barl. Kut, Tájékozt., 1966, p. 8—11. — Ez a barlang-